Van egy „háziállat”, amelyik nem igényel túlzott törődést, mégis akár százával tarthatsz belőle otthon, sőt, lehet, hogy tudtodon kívül már most is nevelgetsz néhányat. Hangyafajokról, hangyanevelésről és hangyatartókról beszélgettünk Bakos Ádámmal, Magyarország leghíresebb „hangyafarmerével”.
Érdeklődve és kicsit borzongva figyelem, ahogy a megdöbbentő kinézetű, tüskés testű Daceton armigerum-csapat összehangolt támadás során leterít, a szó szoros értelmében kifeszít, majd feldarabol egy termetes tücsköt. A videó pár hónapja került fel a lassan 19 ezer feliratkozóval rendelkező AntSite YouTube-csatornára, amit Bakos Ádám indított 8 évvel ezelőtt edukációs céllal. A részletes információkat tartalmazó, közeli felvételekkel operáló videók egyediek a maguk nemében, pláne, ha azt is hozzávesszük, hogy (zömével) magyar nyelvű tartalomról van szó.
Ádám eredetileg közgazdásznak tanult, és már főiskolás évei alatt is szerette járni a természetet. Ekkor tűnt fel neki, hogy a hangyák világa mennyire jól szervezett.
Olyan, mintha természetes módon minden tökéletesen működne náluk, ezzel szemben az emberek világában rengeteg megoldhatatlan probléma és vita fordul elő. Felmerült bennem a kérdés, hogy hogyan lehet az, hogy természetes módon működik valami, ami szervezetten nem
– meséli. Ekkor kezdte el jobban beleásni magát a hangyatémába, videókat, természetfilmeket nézett, és rájött, hogy otthon is lehet tartani ezeket a rovarokat. Először magának barkácsolt hangyafarmot, és beköltöztette az első királynőt, amit kis szerencsével talált. Nagyjából egy évig tartott, amíg belejött a hangyanevelésbe, akkor kezdett el blogot írni és videókat készíteni.
Bakos Ádám a 2010-es évek közepe óta foglalkozik hangyákkal
Ma már az említett YouTube-csatorna mellett saját webáruháza is van, ahol különféle hangyafajokat és hangyaneveléshez szükséges eszközöket lehet vásárolni. Megjelent a Hangyakalauz, ami egy képes ismeretterjesztő könyv a hazai hangyafajokról, 2022 februárjában pedig egy fizikai üzlet nyílt Dorogon, ahová annak érdemes benéznie, aki vásárlás előtt élőben is megismerkedne a kiszemelt hangyafajjal.
A háziállat, amit nem kell levinni, de tovább élhet, mint a kutya
Bakos Ádám szerint folyamatosan nő a kereslet Magyarországon a hangyák iránt. Bár van nyugdíjas vásárlójuk is, ez a „furcsa hobbi” leginkább a fiatalabb férfiakat érdekli. Elmeséli, hogy különösen sok informatikus vásárlójuk van, ami azért lehet, mert aki ebben a szakmában dolgozik, eleve szeret rendszerben gondolkodni, és ebbe a szemléletbe a hangyák sokkal inkább beleillenek, mint mondjuk a gekkók.
Hangyákat egy átlátszó dobozban, ún. formikáriumban lehet tartani otthon, amiben könnyen megfigyelhetőek. A képen a Camponotus thoracicus faj
Mint megtudom, hangyát tartani összességében egyszerű. A legtöbb fajt elegendő hetente egyszer-kétszer etetni, költöztetni ritkán kell őket, és a teleltetés is mindössze annyiból áll, hogy egy hűvös helyre (akár hűtőbe) helyezzük a hangyafarmunkat. És hogy mire van szükséged, ha hangyát szeretnél tartani? Tulajdonképpen nem sok mindenre:
kémcsőre, vattára, később egy formikáriumra (így hívják az átlátszó műanyag terráriumot, amiben a kolónia él), meg persze eleségre, ami általában méz, cukor, magok, gyümölcs, illetve valamilyen rovar.
A termeszek után a hangyáké (egészen pontosan a hangyakirálynőé) a második leghosszabb élettartam a rovarvilágban. A boly addig él, amíg a királynő: 15-20, ideális esetben akár 25 évig.
A „szárnyas hangya” nem egy faj
A világon több mint 16 ezer hangyafaj él, ebből Magyarországon 126 fordul elő. A lakásba általában a gyepihangyák (Tetramorium) mászkálnak be (közülük négy-öt faj, laikusok számára megkülönböztethetetlenek), illetve megjelenhetnek Lasius-fajok, és egy fa tetőszerkezet egyéb hangyákat is bevonz. Sokan ismerik például a fáraóhangyát: bár inváziós fajról van szó, Ádám szerint már nem olyan gyakori az előfordulása, inkább régi kollégiumokban, kórházakban fordul még elő.
A képen jól megfigyelhető a Myrmecia nigrocincta hosszú rágója
„Mivel a hangyafajok gyorsan szaporodnak, gyorsan tudnak adaptálódni a környezethez, így könnyen kialakulnak extravagáns külsők. Vannak olyan fajok, amelyek látványra, mások tulajdonságaikban nagyon érdekesek” – mondja a hangyász, amikor a kedvenc fajairól kérdezem. „A Myrmecia-fajoknak hosszú, nyújtott rágóik vannak. Jó a látásuk, tulajdonképpen úgy vadásznak, mint egy gerinces állat. Jópofák a levélvágó hangyák is, majdnem mindenkinek nagy kedvencei” – teszi hozzá.
A klasszikus hangyakolónia három kasztból áll. A királynő mellett steril nőstény dolgozók vannak jelen, a hímek pedig csupán néhány hétig élnek, és párosodás után elpusztulnak. Szárnyuk van, akárcsak a királynőknek a szaporodási időszak kezdetén – így ezek az egyedek hatékonyabban mozognak és találnak rá egymásra. Ha egy nőstény megtermékenyül, veszi a sátorfáját, és saját államot alapít. Évekkel később a kifejlett boly a dolgozók mellett ismét hímeket és „leendő” királynőket nevel, és kezdődik elölről a történet.
A Solenopsis fugax faj szárnyas királynője
Mi történik a formikáriumban?
„A hangyatartás általában egy királynővel vagy egy kisebb hangyacsapattal kezdődik, csak hónapok vagy évek múltán fejlődik ki a többszáz dolgozós kolónia. Ez már önmagában egyfajta kötődést és büszkeséget eredményez” – mondja a hangyász. „Érdekes megfigyelni, hogy mi történik, ha valamit átrendezünk a farmban, vagy ha például a hangyák maguktól variálják át az élőhelyüket. Előfordult, hogy
volt egy pici rés a plexi farmon, ahol a hangyák még nem fértek ki, viszont elkezdték berakosgatni oda az apróbb szemcséket, amitől a rés egyre jobban kinyílt, majd hónapok alatt akkorára tágították a lyukat, hogy kiférjenek rajta”
– meséli. „Máskor az a faj, amelyik alapvetően nem tud mászni az üvegen, dombot épített, hogy kijuthasson a tető nélküli terráriumból.” A hangyák egyébként ilyenkor nem szökni akarnak, tulajdonképpen csak ösztönösen új területeken szeretnének élelmet gyűjteni, és ugyanezeket a stratégiákat a természetben is bevetnék.
Otthoni hangyafarm
A hangyafarmon szinte folyamatos a mozgás, ezért bármikor érdekes lehet megfigyelni a kolóniát. Nehéz a hangyákat pihenésen kapni, pedig ők is alszanak – tudom meg Bakos Ádámtól. Naponta többször merülnek álomba néhány perc erejéig, de ebből csak annyi látszik, hogy egy rövid ideig egy helyben állnak, majd megindulnak.
A halálozási arányokról Ádámék már évek óta gyűjtenek adatokat, hogy a vevőknek tudjanak felvilágosítást adni a kockázatokról, de más fontos megfigyeléseket is folytatnak, például azzal kapcsolatban, mely fajok lehetnek képesek az együttélésre. Ugyan szaporodni különböző hangyafajok általában nem tudnak egymással, és a legtöbbször ellenségesen viselkednek az idegenekkel, nagyjából 10%-uk nem harcol, csak elmenekül, ha más faj képviselőivel találkozik. „Ezek között igyekszem majd olyan párokat találni, akik esetleg békében megférnek egymás mellett, és egy farmba, élettérbe lehet helyezni őket, így egyszerre kétféle fajt és azok egymáshoz való viszonyulását lehet megfigyelni.” A fajok nem nagyon szoktak együttműködni egymással, és olykor – ha nem is támadnak, de – szabotázsakciókat hajtanak végre, például letelepednek a másik fészekkijáratánál, hogy az ne merjen kijönni.
Egy hangyakolónia addig él, amíg a királynő, ami akár 20-25 évet is jelenthet
„A rivalizálás náluk ösztönös, mert ugyanazokért az erőforrásokért küzdenek, ugyanazt fogyasztják. Ez kicsit irigység is: ha a rivális eltűnik a környékről, nekem több jut. Látod, a hangyák sem tökéletesek.”
