Előbb fecskék, majd seregélycsapatok gyülekeznek a juhnyájak és szarvasmarhagulyák közelében. Mit takarhat a jelenség?
Több száz seregély kíséri a Sóstói Állattartótelep állatait a Körös-Maros Nemzeti Parkban. Leginkább alkonyatkor és este lehet őket megfigyelni, éjszakára a Sóstó-éri csatorna nádasaiba húzódnak be. Augusztusban még népes fecskecsapatok tűntek fel a közelben, de azóta eltűntek a térségből. A seregélyek száma nyár végére duzzadt fel, az öreg madarak között az idei fiókák is megjelennek.
Mi a jelenség oka? Egyrészt a legelő állatok felzavarják a rovarokat, másrészt rövid állapotban tartják a gyepeket, így a madarak könnyen hozzáférnek a táplálékhoz. Emellett az állatok testén mászkáló élősködőket is szívesen bekapkodják.
A nemzetipark-igazgatóság egy érdekes jelenségről is beszámol, ami, mint írják, különösen a nagyobb madárcsapatok esetén érhető tetten. Ezt körforgásos táplálkozásnak hívják, és azt a célt szolgálja, hogy minden madár jóllakjon.
Ilyenkor azt láthatjuk, hogy a csapat végén tartózkodó egyedek felröppennek és a csapat elejére repülnek, ahol a legtöbb és legjobb a táplálék.
A seregély elég gyakori hazánkban, egyes magyarországi területeken a leggyakoribb fészkelőfajunk. A telet a mediterráneumban tölti, de előfordul, hogy áttelel nálunk. Az első pillantásra feketének vagy sötétbarnának tűnő madár közelebbről megnézni lila, zöld, sárga, kék, fehér, barna és piros színekkel is büszkélkedhet. Érdekesség, hogy a fiatal egyedek világosabb, míg az idősebbek fekete alapszínűek.
A seregélyek képesek nagy károkat okozni a gyümölcsösökben, de étlapjukon sok ízeltlábú is szerepel, melyek között akadnak gazdasági szempontból károsak. A madárfaj két fészekaljat nevel évente, és 4-5 tojást rak. Rajainak mozgását matematikusok, fizikusok tanulmányozzák.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
