A legnagyobb hazai bagolyfaj elsősorban középhegységekben él, de mostanában egyre több egyed húzódik le síkvidéki tájakra.
A Jászságban az elmúlt években már költ is az uhu, és egyre többször bukkan fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tájain. Most Dévaványa északi határánál láttak egy példányt, korábban pedig a Hármas-Körös árterében hallották párzásra hívó hangjait. Ebből valószínűsítik, hogy a bagoly költőfajként is megjelent a Dél-Alföldön, de ezt eddig még nem sikerült bizonyítani. Az uhu fészkelni akár egy kidőlt fa tövében is kényelmesen tud, de az is előfordul, hogy elfoglalja rétisasok vagy parlagi sasok fészkét.
És hogy miért húzódik le délebbre a bagolyfaj? Nem árulunk el nagy titkot: a nagyobb táplálék-felhozatal miatt. Régebben a mezei hörcsög volt a kedvence, ma emlősök közül leggyakrabban vándorpatkányt fogyaszt. Étlapján madarak is szerepelnek, de a róka- és borzkölyköket is fel tudja kapni erős lábaival.
Az uhu rejtőszínével teljesen beleolvad a környezetébe, ezért nehéz észrevenni. A nemzetipark-igazgatóságnak az a terve, hogy tavasszal, amikor jellegzetes hangját hallatja, megkeresik az uhupárokat.
