Miyawaki-minierdők – zöld szigetek a betondzsungelben

Ha megkérdeznénk egy nagyvárosi embert, hogy mitől szenved leginkább, akkor a betondzsungelben töltött forró nyarak mellett bizonyára a por- és a zajszennyezés is előkelő helyen szerepelne a városi lét árnyoldalait bemutató listán. A fák egyszerre képesek mindhárom tényezőt enyhíteni. Már ha meg tudnak nőni, és életben tudnak maradni a számukra is egyre nehezebb városi körülmények között.

Versengés a fényért

Hogy a Miyawaki-minierdők sokkal eredményesebbek a városi környezetben és gyorsabban nőnek, mint a magányosan vagy sorban ültetett fák, azt ma már számos hazai minierdő is bizonyítja.

A Miyawaki Akira japán botanikus és erdőökológus által a 70-es években kidolgozott módszer lényege, hogy a sűrűn ültetett fák a fényért történő versengés során, a társak közelsége miatt magasabb fokozatra kapcsolnak a növekedésben, ezért jóval gyorsabban nőnek, mint magányosan ültetett társaik.

Ez a sűrűség azonban nem „növénykínzás”, hisz egy természetes erdő felújulása során is nagy a versengés. Míg egy Miyawaki-minierdőben 3 fát ültetnek négyzetméterenként, addig egy erdő természetes felújulása során kezdetben akár tízszer ennyi magonc is nekilódulhat a növekedésnek ugyanekkora területen. Mindannyian persze nem maradhatnak meg, a köztük levő verseny során dől el, ki lesz a győztes.

Mit adnak nekünk a fák?

A Miyawaki-minierdők gyors fejlődése nagyon fontos tényező számunkra, mert ha valamink, hát időnk az nincs, hisz a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése aggasztó ütemben zajlik. A fák és az erdők pedig nagyon sokat tudnak nekünk segíteni ezeknek a folyamatoknak a mérséklésében.

Radó Dezső, a FŐKERT Nonprofit Zrt. és a magyar környezetvédelem emblematikus alakja úgy becsülte, hogy egy 50 éves fa egy vegetációs ciklus alatt 68,75 kilogramm szén-dioxidot köt meg, illetve 50 kilogramm oxigént termel, amely mennyiség megegyezik egy ember egyéves oxigénszükségletével.

Kimutatták, hogy a növényzettel borított területeken átlagosan akár 2,5 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, de bizonyos esetekben akár 10 fokos különbségeket is lehet mérni a hőszigetek és a növényzettel borított területek között. A fák árnyat adó lombjuk mellett a párologtatással képesek mérsékelni a hőséget, egy forró nyári napon egy nagyobb fa akár 80-100 liter vizet is párologtat, környezetében pedig nemcsak kellemesebbnek érezzük a hőmérsékletet, de a levegő páratartalma is 5-6%-kal magasabb, mint a fátlan belváros közepén. A fák, a facsoportok a városi élőlények számára is kulcsfontosságúak.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a természet milyen jó hatással van ránk, már pusztán a fák, a zöld látványa számos kimutatható pozitív folyamatot indít el bennünk.

Világhódító minierdők

Miyawaki Akira japán botanikus és erdőökológus, a japánok Bálint gazdája a Yokohamai Egyetemen hozta létre az első minierdőt egy golfpálya helyén. Az első Miyawaki-erdő ma már közel 50 éves!

Mára közel háromezer Miyawaki-minierdő van a Földön, a legtöbb teniszpályaméretű, de vannak jóval nagyobbak is, Ausztrália legnagyobb minierdőjében például 750 négyzetméteren 3000 fát ültettek el.

Az első minierdőt Európában 2015-ben létesítették Hollandiában, létrehozásában az a Shubhendu Sharma segített, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a Miyawaki-módszer nemzetközileg is népszerű lett. „Egy Miyawaki-erdő tízszer gyorsabb, 30-szor sűrűbb és százszor diverzebb, mint egy hagyományosan ültetett erdő” – mondta a módszer indiai nagykövete TED-előadásában. Ő egyébként eredetileg autómérnök, és az egyik japán autógyár zöldítési programja révén ismerte meg a Miyawaki-minierdőket, majd először a saját hátsó kertjében próbálta ki a módszert, ahol néhány év alatt igazi kis erdő nőtt fel.

Gombák, mulcs, víz

Budapesten ma már több mint húsz Miyawaki-minierdő van, az egyik legújabbat a 22. kerületben, a forgalmas Nagytétényi úton találjuk, szemben a Camponával, az ELTE Nagytétényi út kollégiumának előkertjében. Ha ezek a fák nagyra nőnek, mérséklik majd a zajt és a port, amit a Nagytétényi úti autóforgalom szinte szünet nélkül generál.

A két kis minierdőt 2024 őszén ültette el a 10 millió Fa Egyesület támogatóikkal együtt, és az egyik egyben az egyesület 5. születésnapi ajándéka is volt. A kis csemeték egy része már zöldell, más még csak most rügyezik, de a kis zselnicemeggy már gyönyörű virágait is megmutatta.

A városi környezetben a talaj minősége sok helyen rossz, így a minierdők ültetése előtt általában talajcserét kell végezni. Ezen túl még a fákat segítő gomba tartalmú biostimulánst is tesznek az ültetőgödrökbe. A hozzáadott gombák fonalaikkal behálózzák a fák gyökérzetét, és segítenek nekik abban, hogy minél több vizet és tápanyagot tudjanak felvenni.

Az ültetés és öntözés után mulccsal, majd szalmával takarják be a talajt, ami segíti a kiszáradás elleni védelmet, amikor pedig lebomlik tápanyaggá válik. A minierdőket az első pár évben kell gondozni, aztán, amikor már elég nagyok, önellátóvá válnak. Az itteni két kis erdőfolt öntözését az ELTE kollégistái vállalták magukra.

Ilyen egy négyéves minierdő

Az első minierdőt 2021-ben ütették a Tabánban. Az idén a negyedik évében járó facsoport elképesztően sokat nőtt azóta, és mára igazi sűrű „kerekerdő” lett belőle.

Itt 40 négyzetméteren 120 darab, egyenként 60-80 centi magas facsemetét ültettek el, köztük barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát és korai juhart.

A legnagyobbat a vénic szil és a korai juhar nőtt, ezek már öt méternél magasabbak, magukban állva kétszer ennyi idő alatt érték volna el ezt a magasságot.

Összefogás a zöldebb és élhetőbb városokért

A Bálna mellett a Nehru Parton is van már egy kis 40 négyzetméteres minierdő, amit 2023-ban ültettek. Egy-egy ilyen Miyawaki-minierdő létrehozása sok esetben az összefogás szimbóluma is, hisz a civilek és a város szakemberei mellett különböző vállalatok is beszállnak támogatóként.

A XI. kerületi Andor utcát két oldalról tízemeletes panelházak szegélyezik, az út közepén egy többsávos út fut. 2022-ben itt alakítottak ki három kis minierdőt, három foltban 240 őshonos facsemetét és cserjét ültettek el.

Ez a terep azért tényleg nehezített pálya lehet a fáknak, cserjéknek, de ha túlélnek, márpedig eddig úgy tűnik, jól haladnak és szépen nőnek, akkor a környék lakóinak, legyenek azok beporzók, madarak vagy épp emberek, jó szolgálatot tesznek majd.