A kutyák, a drónok, a helikopterek és a tilosban túrázók is veszélyt jelentenek a sérülékeny természetre.
A természet télen még a szokásosnál is érzékenyebb a Tátrában. A magas-tatra.info a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (TANAP) igazgatója, Pavol Majko nyilatkozata nyomán összeszedte, melyek a legdominánsabb zavaró tényezők.
A zergék tudják, hogyan kell megbirkózni a téllel: vastag zsírréteget „növesztenek”, így sem a szél, sem az eső vagy a hó nem zavarja őket. A helikopter zaja viszont igen. A légimentési műveletek során a közelben lévő zergék annyira megijedhetnek, hogy megcsúszhatnak és lezuhanhatnak a sziklákról. Az sem túl kellemes számukra, ha turistával találkoznak, aki megzavarja őket, el kell futniuk, és így értékes kalóriákat égetnek el.
Az utóbbi években a drónok is sok stresszt okoztak, nemcsak a zergéknek, de a ragadozó madaraknak is, amelyek betolakodóként érzékelik és megtámadhatják azt, így megsebesíthetik magukat. A kőszáli sasok, illetve a vándorsólymok nem repülnek melegebb vidékre, a Tátrában maradnak, és vadászni tanítják a fiókáikat. Számukra egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok, pedig elviekben tilos a használatuk a nemzeti park területén.
A mormotákra a legnagyobb veszélyt a túrázás közben szabadon engedett ebek jelentik. Hiába vackolják be magukat a járataikba és alszanak téli álmot, a kutyák megpróbálhatják kiásni őket, de a zergéket is megkergethetik. Ezen túlmenően betegségeket, parazitákat is hordozhatnak.
A nyílt, nem kijelölt terepen mozgó síalpinisták a nyírfajdok legnagyobb ellenségei. A ritka madárfaj ugyanis lyukat ás a földbe és hagyja magát behavazódni éjszakára, így nehéz észrevenni. A síalpinisták számára egyébként kijelöltek területeket a Magas-Tátrában, ezért Pavol Majko azt kéri, azokat használják, különben akár meg is ölhetik a nyírfajdokat. A siketfajd számára szintén nagy stresszforrás a zavarás.
A szabályok betartását a Magas-Tátrában a TANAP igazgatóságának őrszolgálata és önkéntes természetőrök ellenőrzik.
