Idén ismét megjelent nálunk a madárinfluenza, először Komárom-Esztergom, majd Bács-Kiskun megyében. Cikkünkből minden kiderül, amit a betegségről tudni érdemes.
A szopornyicagyanús róka esete után kíváncsiak voltunk, mi a helyzet Magyarországon a másik három tipikus, állatokat – és különböző mértékben embereket is – érintő betegséggel: a veszettséggel, a madárinfluenzával és a sertéspestissel. Most a madárinfluenzát vesszük górcső alá.
A nagy járvány után idén újra megjelent
2020 januárjában három Komárom-Esztergom megyei és egy Hajdú-Bihar megyei baromfitartó gazdaságban igazolták a vizsgálatok a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 altípusának a jelenlétét. Később, március 25. és június 5. között Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében összesen 269 baromfiállományban mutatták ki a betegséget.
A nagy járvány lecsengése után a tavalyi évben már nem, de idén újra megjelent a madárinfluenza.
Januárban ismét Komárom-Esztergom megyében ütötte fel a fejét, két hízópulyka-állományban, februárban pedig Bács-Kiskun megyében négy tojótyúkállományt kellett felszámolni emiatt. Azóta már mindkét helyen megszűntek a korlátozó intézkedések.
Március 9-én három vadmadárból mutatták ki a vírust: két elhullott bütykös hattyúból és egy rétisasból, Csongrád-Csanád, illetve Somogy megyében. „Mivel a madárinfluenza újra megjelent Európában és a vándorló vadmadarak – amelyek a betegség fő terjesztői – vonulási útvonalai hazánk egészét érintik, így már az őszi vadmadárvonulások idején megtettük a szükséges óvintézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljünk egy újabb, az előzőhöz hasonló méretű madárinfluenza-járványt. Az országos főállatorvos novemberben nagy kockázatúnak nyilvánította Magyarország teljes területét a vírus megjelenésének veszélye szempontjából” – tudtuk meg a Nébihtől. A baromfitartó telepeket fokozottan ellenőrzik. 2020 novembere óta a mai napig kötelező a baromfikat zártan tartani, hogy véletlenül se tudjanak vadon élő madarakkal érintkezni. A takarmányt szintén zárt, fedett helyen kell tárolni, az almozásra használta anyagot is el kell különíteni, és tilos nyílt vízből itatni. „A madárinfluenza-mentes státuszt az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint legkorábban 2021. május 23-án nyerheti vissza Magyarország, ennek időpontját a vadmadár esetek nem befolyásolják” – olvasható a Nébih oldalán.
Two geese drink water from large dishes. Breeding birds. Industrial farm with breeding geese. Close-up.
Mit kell tudni a madárinfluenzáról?
Ahogy a neve is mutatja, a házi- és a vadon élő madarak kapják el, utóbbiak éppenséggel az előbbiektől. Kialakulhat a vírusnak olyan változata, ami emberekre is veszélyes, ám a jelenlegi H5N8-vírus kitörése óta nem fordult elő emberi megbetegedés. Emiatt is fontos a baromfitelepen dolgozóknak a maszk és a védőszemüveg használata, és persze a kézfertőtlenítés, ami manapság egyébként is az életünk része.
Érdekesség, hogy a vadmadarak sokszor tünetmentesek, a házimadaraknak viszont sokféle tünetük lehet attól függően, milyen fajú, korú madárról van szó, milyen körülmények között tartják, milyen egyéb betegségei vannak, és hogy milyen erős maga a vírus. Az étvágytalanság és a kevés ivás lehetnek az első tünetek között, illetve a bágyadtság, a borzolt tollazat, a fogyás és a tojástermelés csökkenése. Bizonyos esetekben pedig a madár egyszerűen minden előjel nélkül elpusztult. Vigyázni kell, mert a tetemben még napokig, az ürülékben hetekig élhet a vírus.
Az állomány legtöbbször úgy fertőződik meg, hogy a szennyezett ürülék bekerül a szalmával, a takarmánnyal, vagy akár cipőtalpon. A szálló por és a tollpihék aztán megteszik a dolgukat a madarak között, egyik gazdaságból a másikba pedig az emberek, a járművek és az eszközök által juthatnak.
Ha díszmadarat vagy háztáji baromfit tartasz, és szeretnéd megvédeni, az a feladatod, hogy megakadályozd a vadon élő madarakkal való érintkezését. Emellett a madáretetőket, itatókat is érdemes rendszeresen tisztítani, fertőtleníteni. Még többet olvashatsz a madárinfluenzáról a Nébih weboldalán.
