Tavaly az amúgy is csekély méretű alpesigőte-populációnak nem volt szaporulata a Bakonyban. Hogy ez hogyan történhetett, és idén mit tettek ennek megelőzése érdekében, az cikkünkből kiderül.
A bakonyi alpesi gőte, latin nevén Ichtyosaura alpestris bakonyiensis kizárólag az Őrségben és persze, a Bakonyban fordul elő. Utóbbi hegység magasabban fekvő északi és középső részein élnek a legtöbben a faj képviselői, illetve a Burok-völgy környékén – derül ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park weboldaláról.
Szaporodásuk itt erdészeti utak pocsolyáiban történik, ami valljuk be, nem egy életbiztosítás: nem is meglepő, hogy tavaly egyáltalán nem jött létre új generáció, mert a kis medrek kiszáradtak, mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna. Emellett a taposás és a víz felkavarása is veszélyezteti a lárvákat, melyeknek három hónap kell a kifejlődéshez, csak nyár végén hagyják el a pocsolyákat. Most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.
munkagépekkel árkokat ástak és mélyítettek, valamint béleltek,
hogy idén megfelelő szaporodóhelye lehessen a ritka állatnak.
Az alpesi gőték igen színesek. A hímek hátoldala kékes-szürkés, oldaluk sárgásfehér, fekete foltokkal, egy kék csíkot is láthatunk rajtuk, a hasuk pedig narancssárga. 8 cm-esre nőnek meg. A nőstények nagyobbak (12 cm hosszúak), és különbség még, hogy a hátoldaluk zöldes-szürkés. Amikor jön a nászidőszak (március-áprilisban), a gőték pocsolyákba, keréknyomokba, patakokba, forrásokba húzódnak. A hím a fenékre rakja az ondótokot, amit a nőstény a kloákájával felszippant. A peték is a vízbe kerülnek, kövekre vagy vízinövényekre.
A kétéltű csigákat, rovarokat, lárvákat és pókokat fogyaszt. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
