Murány vára: tökéletes választás egy felvidéki kiránduláshoz

Mondjuk útban a Szlovák Paradicsom felé. A török dúlás által kevésbé érintett Felvidéken ugyan bőven találunk ennél épebben megmaradt, vagy látványosabb helyen épült várat, mégis, Szlovákia egyik legmagasabban épült erődítménye nem fog csalódást okozni.

Szerző:
Szigeti Ferenc Albert
Fotó:
Gór Attila
2023. október 14.

Mondjuk útban a Szlovák Paradicsom felé. A török dúlás által kevésbé érintett Felvidéken ugyan bőven találunk ennél épebben megmaradt, vagy látványosabb helyen épült várat, mégis, Szlovákia egyik legmagasabban épült erődítménye nem fog csalódást okozni.

Rimaszombattól (Rimavská Sobota) a Rima völgyében északra haladva egyre inkább körbezárnak bennünket a hegyek, majd Tiszolcnál (Tisovec) egy látványos „falba” ütközünk. Ez a Murányi-fennsík (Muránska Planina) déli oldala, amely Murányalja (Muráň) felé továbbhaladva mutatja legszebb arcát: gyönyörű hegyi kaszálók között vezet a kacskaringós országút, bal kéz felé pedig égbetörő mészkőszirteket látunk.

Túránk kiindulópontját, Murányalját (Muráň) elérve pedig a hegység minden bizonnyal legismertebb és egyben leglátogatottabb helyszíne, a 938 méter magas Cigánka meredek kiszögellése is kibontakozik a szemünk előtt, bár maga a sziklára épült vár az országút felől nem nagyon látható.

A Gömör–Szepesi-érchegység, más néven a Szlovák-érchegység (Slovenské rudohorie) tagjaként számontartott hegység 1997 óta nemzeti park (Murányi-fennsík Nemzeti Park, Národny Park Muránska Planina), legértékesebb részeit éppen a hihetetlenül meredek sziklás hegyoldalak és azok növényzete jelenti.

Murány tágas erődítményében

Murányaljáról a P sáv meredek ösvénye vezet fel bennünket Szlovákia harmadik legmagasabban épült várába, amely csodás élményeket, de meglepetést is fog okozni a történelmi távlatokat kedvelő természetjáróknak. Ugyanakkor a vár nem adja magát könnyen, a településtől (a központban, a P sáv indulásánál kiépített parkolót is találunk) 550 méteres szintkülönbség vár ránk.

A vár eredete a történelem homályába vész, a legkorábbi említése 1271-ből, V. István egyik adományleveléből ismert. Luxemburgi Zsigmond 1435-ben kelt oklevelében a pelsőci Bebek családnak adta a várat és a hozzá tartozó vámot, Murányalja pedig 1321-ben, a várhoz tartozó településként keletkezett. Aztán a vár tulajdonjoga kézről kézre járt, ahogy sok esetben történt ez a történelemben, első fénykorát pedig az 1600-as években élte, amikor is a várban és a várral történt események neves írókat és költőket is megihletett.

"Ezen az természet többet erőssitett,

Hogy sem az kőmives munkája készitett,

Körülötte ollyan kő-sziklát keritett,

Melynek nézése-is fejeket széditet”.

Gyöngyösi István 1664-ben megjelent elbeszélő művében (Marssal társalkodó murányi Venus) nemcsak a vár elhelyezkedésének szép leírását olvashatjuk, de tudhatjuk azt is, hogyan foglalta el az akkor füleki kapitányként szolgáló Wesselényi Ferenc (később Magyarország nádora) Murány várát és hogyan nyerte el a vár özvegy úrnőjének, Széchy Máriának (a murányi Vénusz) a kezét 1644-ben. A jeles történelmi románcot Arany János és Petőfi Sándor is megénekelte később.

„Álla még Murányvár szűzi épségében

Hozzáférhetetlen szikla tetejében,

Kevélyen tekintett völgye lapályára,

Veselényi Ferenc ostromló hadára.”

– írta Arany Murány ostroma című költeményében.

A várat birtokló Széchyek ugyanis ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hívei voltak, Széchy Mária pedig csellel játszotta át az erődítményt gróf Wesselényi Ferenc füleki várkapitánynak, így került az Habsburg-kézre.

Egy különleges turistaház a vár alatt

A szatmári békekötés után a vár jelentősége megszűnt, megkezdődött lassú pusztulása. 1720-ban Koháry István gróf tulajdonolta a várat 1816-ig, amikor is a Coburg családé lett. Az 1840-es években ők építették a vár alatt található turistaházat (ez ma a büfének otthont adó épület minden bizonnyal), amelyet Petőfi Sándor is meglátogatott, hiszen ő is költeményben emlékezett meg a neves történelmi eseményről.

Volt azonban a várnak még egy híres tulajdonosa, mégpedig a Coburg családból származó Ferdinánd, aki 1887-ben bolgár cár lett.

Ő vadászként és botanikusként is gyakran járta a Murányi-fennsíkot, ő emeltette 1867-ben azt a ma is látható bájos házat a turistaház mellett, ahol eredetileg a vár kapuőrzője lakott. A turistaház (Chata pod Muránskym hradom) ma kulcsosházként működik, a büfé viszont leginkább hétvégente van csak nyitva.

Élet egy középkori várban

A büfétől, illetve a menedékháztól igazán hangulatos, kikövezett, a vár kapuja alatt pedig még ódon kőlépcsőkkel is ellátott úton közelíthetjük meg a várat. Fent pedig kicsit mást kapunk, mint amire elsőre számítanánk. A meglehetősen tágas fennsíkon, ma már erdővel övezve (ezért nem látszanak lentről a romok), szétszórva találjuk az egykori hatalmas erődítmény megamaradt egységeit. A leghíresebb a déli kiszögellésen álló ún. Cigány Torony, amely egyben a vár legidősebb része is, s ahonnan nem mellesleg parádés kilátásban lehet részünk.

Kifejezetten érdekes látnivalót jelentenek a több helyütt látható, egykori víztartályok, ahova egy közeli forrásból hordták fel a vizet, de a csapadékvizet is összegyűjtötték. Láthatók továbbá az egykori istállók romjai, a kapitányi lak, a börtönök, és még egy sor másik épület.

Az, hogy ma egy szellős fennsíkon járhatjuk be a várat, elemi erővel idézi fel annak egykori nagyságát, ami nemcsak különleges, de az ember agya lelkesen építi fel, hogyan nézhetett ki egykoron a vár (ezt egyébként információs táblák is mutatják), milyen lehetett ott az élet. A kilátás miatt kihagyhatatlan továbbá a vár északi részén álló bástya, ahonnan a turistaház környékére és Murányhuta felé kapunk káprázatos kilátást.

Körtúrát nem tudunk csinálni sajnos, így a várból vagy az ismert úton ereszkedhetünk vissza Murányaljára, vagy útba ejthetjük a környék másik jellegzetes helyszínét, a vártól északra található (de onnan nem látható) Nagy-rétet (Veľká lúka). A rét egy jellegzetes polje, azaz a karsztvidékek legnagyobb zárt mélyedéses formája.

Bár a fenyvesekkel körbeölelt rét látványa sem semmi, de tekintetünket minden bizonnyal a télen-nyáron itt legelő, híres murányi ménes látványa fogja magával ragadni.

A murányi nóri ló fajtamegőrzése zajlik itt, de a lovak fontos természetvédelmi feladatot is ellátnak, hiszen megakadályozzák a ritka növényfajoknak otthont adó rét beerdősülését. A rétről a P sáv jelzésen Murányhutára (Muránska Huta) tudunk leereszkedni, ahonnan busszal térhetünk vissza Murányaljára.

A cikk először 2022 októberében jelent meg.

Cikkajánló