November elején a Balatoni Limnológiai Intézet közleményben adott hangot aggodalmának a balatoni nádasok utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt. Nem véletlenül, a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése a tó egészsége szempontjából kiemelkedően fontos.
„Amennyiben a hajózási, a turisztikai és a településfejlesztési szempontok egyre nagyobb súlyt kapnak a természet védelmével szemben, úgy az előbb-utóbb bekövetkező környezeti krízis éppen a tó – turisztikailag oly fontos – vonzerejének drasztikus csökkenését eredményezi majd”– írják a közleményben. De miért is olyan fontosak, és milyen állapotban vannak most a balatoni nádasok?
A nyugati medencében vannak a legerősebb állományok
„Természetes állapotában a Balaton vízszintjére – a befolyók által hozott víz és a lehulló csapadék mennyiségétől függően – jelentős ingadozás volt jellemző. Évtizedes vagy évszázados időléptékben mérve ez együtt járt a nádasállomány fokozatos terjeszkedésével vagy visszaszorulásával a tóban”– mondja Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadója.
A Balaton nádasállományának mérete jelenleg 11-12 km² körül van. Ez csak töredéke a korábbi mennyiségének, azért is, mert a tó partvonalának átalakítása előtt a nyugati, délnyugati és déli részeken található berek területek is közvetlenül a tóhoz tartoztak. A Zala nagy kiterjedésű torkolatvidéke, ami lényegében a mai Kis-Balaton területét is jelenti, gyakorlatilag a Balaton legnyugatibb öblözete volt. Ma a partvonal kevesebb, mint felén húzódik kisebb-nagyobb nádassáv, ezek szélessége általában pár métertől kb. 150 méterig változik.
A legérintetlenebb és legerősebb nádasok továbbra is a tó nyugati felén találhatók, például Balatonberény, Keszthely vagy Szigliget környékén.
Viszonylag nagy kiterjedésű, értékes nádasállomány található még Tihany mellett, a Sajkodi-öbölben, ahol a nádas szélessége helyeként a fél kilométert is meghaladja, vagy például a Csopaki-öbölben, ahol a 300 méteres szélességet is eléri.
Sok állatfaj kötődik a nádashoz
És hogy miért kulcsfontosságú a nádasok egészsége a tó élete szempontjából? „A nádas a természetes szűrőfunkciója mellett, kiemelt szerepet tölt be a tó eredeti élővilágának megőrzésében, az élővilág sokféleségének fenntartásában” – mondja Erős Tibor. „A nádas számos madárfaj otthona, de a horgászok által kedvelt halak közül is számos kötődik erősen a nádasokhoz. Legjellegzetesebb ilyen halfajunk a csuka, de ívási időben a harcsa, emellett a ponty, a vörösszárnyú keszeg és számos más keszegféle élőhelye.”
A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai nyomon követik a nádas kiterjedését és minőségének alakulását. Vizsgálják a nádasállomány vízi makrogerinctelen közösségeinek összetételét (pl. kagylókat, rovarlárvákat, kisrákokat) és az egész tóra kiterjedő halállomány-felmérések keretében a nádasok halállományát is.
Kikötők helyett összefüggő nádasok
„Ma még több helyütt találhatók jó állapotú nádasok, de a kikötők és a csónakbeállók létesítésével egyre inkább felszabdalttá válik a nádas. A vízszint állandó magasan tartása is az állomány feltöredezését és állapotának romlását okozza, pedig az állomány felfrissüléséhez, az elpusztult nád lebomlásához, a nádas „fellélegzéséhez” szükség van a vízszint ingadozására.”
Ha lecsökkenne a vízszint, az állomány várhatóan újra erősödne, mert a nád szívós növény.
„A tartósan magas vízszint vagy pláne a vízszint tervezett 120 cm-re történő emelése azonban várhatóan a nádasállomány további romlását fogja okozni, nem is beszélve arról, hogy továbbra is egyre növekvő igény van újabb és újabb csónakkikötők létesítésére, ami a nádas felszabdalásával annak mennyiségi csökkenését és minőségének romlását okozza, ez pedig egyes fajok állományának megritkulását vagy eltűnését eredményezheti a jövőben.”
Nemcsak a nádasok helyzetére irányul kiemelt figyelem. Nyár végén húsz éve nem látott algainvázió sújtotta a tavat. A víz Keszthelynél kezdett el zöldülni, az elszíneződés augusztus végére Tihanyt is elérte. Az okokról továbbra is csak feltételezések vannak, az algavirágzást valószínűleg az üledékből felszabadult foszfor okozhatta, és a tartósan magas hőmérsékleteknek és a klímaváltozás hatásainak is lehetett szerepe benne. „Ez az esemény rávilágított arra, hogy mennyi mindent nem tudunk még a tavakban zajló ökológiai folyamatokról. A klímaváltozás hatásainak megismeréséhez és az előre még nem jósolható események tudományos igényű dokumentálásához kiemelten fontos lenne ezért a Balatonban zajló fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eddigieknél részletesebb monitorozása.”
