Idén a szokásosnál több pár költött Cserebökényben. Cikkünkből mindent megtudhatsz a színpompás madárfajról.
A Körös-Maros Nemzeti Park részterületén csupán néhány megfelelő költőhely található, és ezeknek is évről évre változik az állapota. Most jó évük volt a gyurgyalagoknak – tudjuk meg a nemzetipark-igazgatóság honlapjáról: szám szerint 30 madár kezdett költésbe.
A kékeszöld-gesztenyebarna-aranysárga színekben pompázó madár a hazai fajok közül az egyik legszínpompásabb. Testhossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlított, középső faroktollai megnyúltak.
A telepes fészkelők közé tartozik, költőüregét – ami akár két méter hosszú is lehet – lösz- és homokfalakban, homokbányákban, csatornák, mélyebb árkok falában alakítja ki. A hímek május elején kezdenek udvarolni a nőstényeknek, és hódolatuk jeléül egy-egy ízletes rovart nyújtanak át kiszemeltjüknek. Biztosra mennek, hiszen a nagyobb zsákmányt adják oda a tojónak, maguk pedig megelégszenek a kisebb falatokkal. A tojó 6-7 tojást rak, amelyeken mindkét szülő kotlik. 20-22 nap múlva kikelnek a fiókák, és 30-34 napig az üregben maradnak, csak ezután repülnek ki.
- 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint
- a gyurgyalag kétszer is elnyerte az év madara címet, 1979-ben és 2013-ban
- a hazai állomány 15 000 - 25 000 párra tehető
- röptében is táplálkozik
- a legtöbb hím monogám
- télen akár 2500 - 10 500 km-t is megtesz délre vonulva
A gyurgyalag rovarokkal táplálkozik, áldozatára száraz ágról, villanydrótról vagy valamilyen kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után ered, és azt reptében fogja el. A méhészmadár névvel is illetett gyurgyalag étrendjében különleges adottságának és ügyességének köszönhetően a fullánkos rovarok, azaz méhek, darazsak is szerepelnek. Valamennyire ellenálló az esetleges szúrás okozta, testébe bejutó méreganyaggal szemben, de ő sem kockáztat szívesen, mielőtt elfogyasztaná zsákmányát, precíz mozdulatokkal valamilyen kemény felülethez, faághoz ütögeti, csapkodja, dörzsöli a szúrós rovar potrohát, hogy az ott lévő fullánkját és méregmirigyét eltávolítsa.
A gyurgyalagok április végén, május elején érkeznek vissza hazánkba Dél-Afrikából, és augusztusban már csapatokba verődve készülnek a vonulásra, amit a hónap végén, illetve szeptember elején kezdenek meg.
