A faj egész Magyarországon ritkának mondható, de most egy olyan helyen bukkant fel, ahol eddig csak két alkalommal látták.
A madarat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság őrszolgálata fedezte fel a Mátrában, most, januárban. A vén kontinens legkisebb termetű bagolyfajáról egyébként elmondható, hogy inkább Észak-Európában és Közép-Európa magashegységeiben fordul elő, általában fenyvesekben.
„Ebből kifolyólag hazai hegységeink nem kimondottan a faj klasszikus élőhelyei. Az elmúlt évtizedben azonban egyre több előfordulása vált ismertté, elsősorban az Aggteleki-karsztról” – írja a nemzetipark-igazgatóság a honlapján. A legtöbb törpekuvik nagy valószínűséggel csupán téli kóborlóként tűnik fel, mindössze néhány alkalommal figyelték meg fészkelését hazánkban. A most megfigyelt bagoly feltételezhetően szintén kóborló példány, esetleges fészkelése nagy szenzáció lenne.


- A név nem véletlen: a törpekuvik testhossza mindössze 16–17 cm, szárnyfesztávolsága 34–36 cm. A tojó tömege 55–80 g, a hímé 47–65 g.
- Időnként nappal is aktív.
- Szeret felülni a fenyők csúcsára, hogy táplálék után nézzen.
- Hozzánk Szlovákiából érkeznek példányok az Északi-középhegységbe, illetve a nyugati határszélen az osztrák állományból kóborolnak át egyedek a Soproni-hegységbe (télen).
- Énekesmadarakat fogyaszt, továbbá rágcsálókat és nagyobb rovarokat.
- Évente egyszer költ, akkor 5-6 tojást rak a tojó. Ő az, aki kiválasztja a költőüreget, amely rendszerint egy harkályodú. A hím szerzi be a táplálékot, viszont a tojó eteti a fiókákat.
- Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.