A Börzsöny egyik távoli völgyének mélyén, különleges erdei vasút működik. A korábban főleg fát szállító hálózat állapota leromlott, pusztító árvizek után, egy önkéntes csapat által működtetett kirándulóvasútként született újjá.
A Csóványosról vagy a Nagy-Hideg-hegyről észak felé ereszkedve, a Börzsöny ősi vulkáni kalderájának belsejébe érünk. Az egykori kráter mélye fölött, mindkét oldalon meredek lejtőjű hegyek magasodnak: a csodás panorámájú Holló-kő, a Salgóvár, vagy a Magosfa. Ez a különleges geológiájú és mikroklímájú vidék a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fokozottan védett természeti területe, a Börzsönyben élő hiúzok otthona.
Kilátás a Szabó-kövekről
Az innen kivezető Csana-patak partján sétálva már négyszáz méteres magasságban elmosott vasúti pálya bukkan fel. A sínpár néhol még "természetes" helyén, salak ágyazatban fut, azonban sokszor óriáskígyó módjára, egymást is kerülgetve tekeredik az áradások nyomán évről évre változó patakmederben, és annak szélén. A háborítatlannak tűnő természetet látva nehéz elképzelni, hogy az 1980-as évekig még ugyanitt favágások zajától visszhangzó, tarra vágott hegyoldalak magasodtak, alattuk pedig magasra rakott erdei vasúti kocsikból álló, hosszabb-rövidebb szerelvények gurultak lassan lefelé, a folyamatosan lejtő pályán mozdonyok nélkül, kocsinkét egy-egy fékező vasutas által igazítva.
A Kemence környéki erdei vasúthálózat első vonalait 1910-ben kezdték építeni, a haznánkban megszokottnál keskenyebb, főleg a bányavasutakra jellemző 600mm-es nyomtávval. A vasút legforgalmasabb időszaka az 1930-as évek elejétől a 60-as évek végég tartott: az aktuális igényeknek megfelelően, az új vonalak folyamatosan épültek, a teljes hálózat hossza elérte az ötven kilométet. A Csarna-völgyben futó fővonalon a felújítások során tartós, vasbeton keresztaljas pálya épült, a korszerű dízelmozdonyok pedig hamar kiszorították a gőzös-, és lóvontatást.
Csepel motoros dízelmozdony vezetőfülkéje
A közúti szállítás fejlődésével az 1980-as évekre a vasút szerepe szinte teljesen megszűnt, a mellékvonalakat hamar felszedték, a csarna-völgyi vasút utolsó feladataként az erdészet munkatársait szállította. 1995-ben, majd 1999-ben hatalmas árvízek zúdultak a völgyre, a medréből kilépő Csarna-patak szinte az összes hidat elsodorta, máshol méteres vastagságú iszappal temette be a pályát: úgy tűnt, hogy a vasút végleg a feledés homályba vész. Vasútbarátok egy lelkes csapata azonban már évek óta foglalkozott a vasút megmentésével, az árvízek után pedig széleskörű összefogás kezdődött.
A Godóvár állomás fölöti híd hídfőének megerősítése 2010-ben
A 2000. július 29-én megrendezett első kisvasúti napon átadták az elsőként felújított, közel két kilométeres szakaszt, amelynek ideiglenes végállomása az első elmosott híd elé, a godóvári strandhoz került. A vasutat a kezdetektől a Kisvasutak Baráti Köre egyesület üzemelteti, önkéntes munkában, a vizsgához kötött feladatoka is saját forrásból készülnek fel.
Az elmúlt években a pálya felújítása, és a hidak újjáépítése nyomán folyamatosan nőtt az újrajárható szakasz hossza. A járműpark gyarapodásának nagy része az egyesület tagjainak köszönhető, akik magánszemélyként, sokszor az ócskavas gyűjtők elől vásárolták meg a még fellelhető 600 mm-es nyomtávú járműveket.
A vasút egyik eredeti személykocsija felújítás után
Veterán Ikarusok szállítják az utasokat Szobról Kemencére a 2006-os kisvasúti napon. A hasonló járművek ma is a kisvasút rendezvényeinek visszatérő szereplői
A kisvasút a szezonkezdettől a nyári félévben, hétvégenként és ünnepnapokon közlekedik. Üzemnapokon akár a helyszínen is igényelhető különvonat, a járművek kis mérete miatt viszont 10 főnél nagyobb csoporttal, a menetrend szerinti járattal utazáshoz is érdemes előre bejelentkezni. Különleges élményt kínálnak az alkami vonatozások: Szilveszter, Múzeumok Éjszakája, vagy éppen Mikulás alkalmából, a szezonon kívül is utazhatunk, alkalom adtán éjjel-nappal a Csarna-völgyben.
Éjszakai különvonat Csarnapuszta fölött
2010-ben a Kemencei végállomás jelentősen megújult: új látogatóközpont, játszótér, színpad és peronok épültek, megújult a járművek karbantartására szolgáló műhely, és a múzeumként funkcionáló egykori kovácsműhely is. Benne a kohó, a hűtővizes fakád, a satupad, a lópatkó elkészítéséhez szükséges patkolóbak és más, a kovácsmestert kiszolgáló kézi szerszámok mellett, a vasút történetét bemutató kiállítás is megtekinthető.
A megújult múzeum az egykori kovácsműhelyben
Kapcsolódó cikkek:
ORSZÁGOS KISVASÚTI NAP GYÖNGYÖS ÉS MÁTRAFÜRED KÖZÖTT
TURISTAKÖZPONTTÁ VÁLT KISIRTÁSPUSZTA A BÖRZSÖNYBEN
