Tudtad, hogy ősszel nemcsak a madarak kelnek vándorútra, hanem más, akár egészen apró fajok is?
Lehet, hogy ránézésre törékenynek tűnnek, de valójában nagyon is strapabíróak a bogáncslepkék, amelyekkel biztosan te is találkoztál már. Dél-Amerikát leszámítva az egész Földön találkozhatunk velük (Európa egyik leggyakoribb lepkefajának számítanak), nálunk is minden évben megjelennek április-május környékén és idén nyáron megint sok van belőlük.
A telet Afrikában töltik, majd a Szaharán és a Földközi-tengeren át jutnak el Európába tavasszal – hívja fel rá a figyelmet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán, hozzáfűzve, hogy a legkopottabb példányok feltehetően a Szaharától délre fekvő területekről érkeznek, míg a színesebbek Észak-Afrikából.
A hernyókat világszerte összesen 303 növényfajon találták meg, nálunk aszat- és csalánfajokon fejlődnek. „A hozzánk bevándorolt lepkék utódai júniustól-novemberig három nemzedéket alkotnak, az utolsó nemzedék egy része elpusztul, egyes egyedei pedig ősszel megkezdik hosszú útjukat Afrika felé” – írja a nemzetipark-igazgatóság.
A bogáncslepkét könnyű összetéveszteni a kis rókalepkével, de a színe halványabb, a termete pedig nagyobb (első szárnya 2,6-3,3 cm), és gyorsabban repül. A szárnya egyenletesen csipkézett, fonákján 5 szemfolt található.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
