A denevérek a téli időszakban barlangokba, bányajáratokba húzódnak telelni. A mennyezetről kapaszkodó állatok ilyenkor hibernálják magukat, ezért ha zavarás miatt váratlanul fel kell ébredniük, az akár végzetes is lehet számukra.
A téli hibernáció állapotában jelentősen csökken a denevérek testhőmérséklete. Míg az aktív időszakban, repülés közben 38–40 °C körül van a hőmérsékletük, télen az akár 8–10 °C-ra is csökkenhet. Életműködésük szintén minimális szintre áll be, szívverésük percenként 10–14, légzésszámuk 1–2 ilyenkor.
Ha külső zavarás miatt váratlanul fel kell ébredniük, az indokolatlan energiabefektetést jelent számukra, téli tartalékaik emiatt vészesen csökkennek, ami az állat halálát is okozhatja.
Ezért nagyon fontos, hogy amennyiben túránk során véletlenül telelő denevéreket látunk, ne ébresszük fel azokat, ne világítsunk, ne vakuzzunk rájuk, ne zajongjunk a közelükben. A bányajáratok többsége egyébként, részben a denevérek védelme érdekében, vasráccsal le is van zárva.
A zavarás minimálisra csökkentése érdekében a szakemberek is csak egyetlenegyszer, a téli monitoring idején keresik fel a telelőhelyeket. Idén januárban mi is csatlakozhattunk a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek téli denevérfelméréséhez, amely során a börzsönyi telelőhelyeket kerestük fel.
A Börzsöny felhagyott bányajáratainak jelentőségéről és a denevérek teleléséről még több érdekességet megtudhatunk a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság rövid videójából.
