A télen csendes, nyáron forgalmas Dunakanyar szélén van egy különlegesség: a Királyréti Erdei vasút az elmúlt néhány évben az úttörővasút sokáig megőrzött hangulatát feladva az ország egyik legmodernebb erdei vasútjává vált.
A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégibb erdei vasútja. 1893-ban épült, eredetileg kizárólag a Börzsönyben kitermelt fa és kő szállítására, a menetrend szerinti személyszállítás csak az 1950-es években indult meg. Az ezt követő évtizedekben a kirándulók között gyorsan nőtt a vasút népszerűsége. Ezzel egyidőben viszont - más erdei vasutakhoz hasonlóan - a faanyagszállítás csökkent, a vasútüzem vesztességessé vált, végül a megszüntetés elkerülése érdekében a vasutat 1974-ben úttörővasútá szervezték. Az ötlet szerencsére bevált, a személyforgalom növekedett.
A szerencsére négy évvel később is szükség volt, amikor az 1978 tavaszi árvizek súlyos károkat okoztak a vasúti pályában, a forgalom leállt. A 600 milliméteres nyomtávra készült, kis befogadóképeségű járművek és az elöregedett pálya kérdésessé tette a vasút jövőjét, de végül a teljes felújítás mellett döntöttek: az akkoriban megszüntetett Cegléd-Hantháza vasútvonal sínjeinek, és a Hegyközi Kisvasút jóval nagyobb kapacitású járműveinek felhasználásával, 1981. június 7-én indult el újra a kisvasút. Ekkor épültek a vonal ma is látható állomásépületei, a járművek pedig egyedi, piros-sárga "ruhát" kaptak, amivel egészen 2010-ig közlekedtek.
Az 1981 és 2010 között viselt egyedi színezés
A kilencvenes évek nehézségei után a vasút újabb reneszánsza az új évezredben kezdődött. A járművek állagának megóvására Paphegy állomás műhelye mellé zárt tárolócsarnok átépült, majd 2004-ben, negyven év szünet után újra gőzösfütty visszhangzott a völgyben. A Morgó névre keresztelt gőzmozdonyt magyar tervek alapján az erdélyi Reciczában gyártották 1951-ben, felújításakor többek közt új kazánt és légféket kapott. A növekvő forgalomhoz igazodva a vasút üzemeltetője régi teherkocsik alvázának felhasználásával új személykocsikat is épített.
Út Szokolyáról Királyrét felé, háttérben a Naszállyal
A fejlesztés következő lépéseként a tulajdonos Ipoly Erdő Zrt. 2010-re teljesen megújította a vasút alsó végállomását Kismaroson: az új állomásépület mellett itt is épült egy zárt kocsitároló csarok, így lehetővé vált az induló kocsik számát az érkező utasok számához igazítani. Ezzel együtt a vasút műhelyében elkészült a vadonatúj, Tóbi névre keresztelt motorkocsi, a kis forgalmú járatok ideális járműve. A tervezésében a nagy múltú Ganz vasúti járműgyár egykori mérnökei is segédkeztek.
Tóbi motorkocsi bemutatása Kismaroson.
A Királyréti Erdei Vasút járatai áprilistól októberig minden nap közlekednek, a téli félévben pedig munkaszüneti napokon. A vasút egyedi szolgáltatása az Ipoly Erdő Zrt. "Gördülő Tanösvény" programja, amelyhez kifejezetten erre a célra átalakított, padokkal berendezett kocsi áll rendelkezésre. Ha az erdő élővilágának szórakoztató megismerése helyett az igazán kényelmes utazás a cél, fedélzeti konyhával felszerelt, elegáns szalonkocsi is rendelkezésre áll.
Délutáni csendélet a megújult kismarosi végállomáson
Kismarosról indulva a vasút útjának első felét a Morgó patak völgyének üdülőövezetében, majd Szkolya falu hangulatos mellékutcájában teszi meg, az utolsó házon túl pedig a tágas mező fölött elénk tárulnak a Börzsöny belső csúcsai. Az erdőbe érve aztán rövid, meredek emelkedő végén befut a vonat Királyrét állomásra, ahol ezernyi program közül választhatunk. A végállomás melletti erdőben kanyarog a 2007-ben megnyílt hajtánypálya, amelynek pedállal hajtott járművein egy kör erejéig bárkiből "masiniszta" lehet! A pihenésre vágyókat a kismarosi és királyréti végállomásokon egyaránt több étterem is várja.
Indul a hajtány-járat
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
