Sokak szerint ősszel lehet igazán élvezni a természet szépségeit, a színek és a formák ilyenkor jelentkeznek legváltozatosabban. Van néhány természeti jelenség és táj Magyarországon, amelyek azon kívül, hogy az őszi időszakban is varázslatosak, meglétüket nem kevés szerencsének köszönhetik.
Ősvilági Pompeji - Ipolytarnóc
Nógrád megye legészakabbra fekvő településének, Ipolytarnócnak a határában egészen különleges időutazásban lehet részünk. Itt ugyanis egy évmilliókkal korábbi, trópusi világ kőzetrétegekbe zárt üzenete vár türelmesen arra, hogy megfejtsük a titkait. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület modern fogadóépületében és a mellőle induló 800 méter hosszú geológiai tanösvényen megkezdhetjük egy 23 millió évvel ezelőtti ősvilági dzsungel megismerését.
A geológiai tanösvényen sétálva a Borókás-patak által feltárt egykori folyómederben több, kovásodott fatörzset is felfedezhetünk. Ezek a 17-18 millió éves uszadékfák a korabeli hegyvidékről származhattak ugyanúgy, mint az ipolytarnóci erdő méltán világhíres ősfenyője, a Pinuxylon tarnocziense kovásodott maradványa. Az ipolytarnóci trópusi idillnek egy közeli vulkán rendkívül heves kitörése vetett véget 17 millió évvel ezelőtt. A hatalmas hamuoszlop pillanatok alatt a sztratoszféráig emelkedett, majd saját súlyától összerogyva, mindent elpusztító, tűzforró piroklasztitárként zúdult rá az ipolytarnóci dzsungelre, felperzselve a fákat, és vastag vulkáni hamu alá temetve a trópusi paradicsomot. Ennek az ősvilági katasztrófának köszönhetjük azonban, hogy egyfajta időkapszulaként máig fennmaradt e csodás világ üzenete.
Mátrai piknik - Sás-tó
A gyöngyösi Sás-tó kiváló adottságokkal bír. Nem csupán azért, mert egyedülálló természeti környezetben - a város Mátrafüred településrészétől északra - a Mátra déli lejtőjén fekszik, hanem mert a közelmúltban megújult turisztikai attrakciókkal is várja a turistákat. Az ország legmagasabban fekvő, mintegy 2,2 hektáros természetes tava fürdőzésre ugyan nem alkalmas, de minden más szabadidős elfoglaltságra igen. Lehet rajta csónakázni, nádasok között pecázni, hangulatos fahidakon szigetecskékre sétálni, nem mellesleg pedig csodaszép. Aki hosszabb sétákat tenne a tó körül, annak ott van a 15 állomásból álló tanösvény, amelyen a Mátra élővilágával ismerkedhet meg behatóbban.
Szép kilátásban is részünk lehet, ha felmászunk a tó nyugati partján álló, 50 méteres acéltoronyba. Kevesen tudják, hogy a szerkezet Romániából került Algyőre, ahol olajfúró toronyként akarták használni, de mivel nem felelt meg a szabványnak, nem állíthatták üzembe. Innen kalandos úton került a Sás-tóhoz, ahol azóta már az állóvíz jelképévé vált sárga színével és csigalépcsőivel. Aki a sziklákat szereti, annak a Mátrafüred és Gyöngyös között húzódó vidék remek kirándulóhely. Gyöngyössolymos környékén a Mátra utóvulkáni működésének eredményeként ugyanis számos érdekes sziklaképződmény jött létre. Ilyen például a település délnyugati részén található geológiai ritkaság, a Csák-kő és a Bába-kő. Ez utóbbi ötméteres sziklacsoporthoz a romantikus néphit legendát is szőtt, amely szerint egykoron itt boszorkányokat égettek.
Kővé változott násznép - Babás-szerkövek
Groteszk formájuk miatt bőven megállnák a helyüket bármelyik európai avantgárd kiállításon, de szerencsénkre a Mecsekben nézegetheted őket, ott is a földtörténeti ókorban kialakult Jakab-hegy szirtjeit és kőtornyait gazdagítják. A hegy déli oldalán található vöröses színű, bizarr formájú homokkőképződmények, a Babás-szerkövek. Különös csengésű nevük a formációk bábuszerű alakjára, illetve feltehetőleg pogány eleink áldozati helyére utal (szerkő = oltárkő). Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta, hanem a szél és a víz évszázados közös munkájának köszönhetik. A legenda szerint a kövek úgy keletkeztek, hogy egy koldus megátkozott két, a Jakab-hegy közelében élő családot, mert azok elzavarták őt, és egy esküvőről hazafelé mindkét család tagjai a násznéppel és lovakkal együtt kővé változtak. Pécstől 9-km-re, a Jakab-hegy lábánál elhelyezkedő Cserkútról a kék háromszög jelzésen lehet a legrövidebben elérni a szerköveket.
A legmagasabb természetes hazai zuhatag - Ilona-völgyi-vízesés
Az ország legmagasabb természetes vízesése a Mátrában, az Ilona-völgyben, Parádfürdőtől alig 5 kilométerre található. A vadregényes völgyön végigzubogó Ilona-patak hol csörgedezve, hol erőre kapva, egy V alakú hasadékon préseli keresztül magát, hogy aztán közel 10 méter magasból egyetlen alábukással zúduljon a mélybe. Az Ilona-völgyi-vízesés minden évszakban meggyőző látványt nyújt, de esős idő után igazán lélegzetelállító, amikor párába burkolva a környéket, a szokásosnál is nagyobb víztömeggel zuhog alá. A vízesést a Parádfürdő keleti végénél induló, 6,5 kilométeres tanösvényen érdemes megközelíteni. Már csak az utat szegélyező gyönyörű, 4 kilométer hosszú gesztenyefasor, a friss mátrai levegő és az Ilona-völgy természeti látnivalói (pl. Szent István-csevicekút) miatt is. Sokak szerint a Sándor-rét felől érkezve mutatja a legszebb formáját a zuhatag, de igazából minden szögből lélegzetelállító látvány.
Az Okoslottó a Szerencsejáték Zrt. mobilalkalmazása, amivel bárhol, bármikor, akár kirándulás közben is megjátszhatja szerencseszámait. Most még több szerencsét hozhat az Okoslottó! Ha 2017. szeptember 18. és 2017. december 10. között bármilyen játékkal, egy szelvényen legalább 1500 Ft értékben játszol, még több nyeremény vár rád! Nyerj az Okoslottóval belföldi utazást vagy eMag ajándékutalványt, de akár az 1 millió forintos fődíj is a tiéd lehet! Töltsd fel a visszaigazolásban szereplő szelvényszámot, hogy részt vehess a heti, havi és főnyeremény-sorsolásokon! Játssz többször, hogy még több esélyed legyen nyerni! Most annyiszor veszel részt a sorsoláson, amennyi szelvényszámot töltesz fel! További részletek az okoslotto.hu oldalon.
(X)
