Szigligeten a csend még a júliusi hétvégéken is épp olyan természetes, mint bármely más Veszprém megyei faluban, nem mellékesen a kertek fölötti dombok mindig más panorámával ajándékozzák meg az idelátogatót.
1. A szigligeti óvár
A partra nyíló Aranykagyló-völgyet a Tapolcai-medence legkisebb vulkanikus tanúhegyei fogják közre: a néhány éve feltárt óvár, és a távolabbi, Szentháromság-kápolna melletti Rókarántó. Mindkét hegy bazaltsapkája alig családi ház méretű, de megmászásuk egy strandon töltött láblógatós nap végén valódi sikerélményt jelent. Az óvár története ma sem egyértelmű: a kutatások szerint valószínűleg már a római birodalom idején kőből épült őrtorony állhatott a dombtetőn, amit a török hódoltság idején a végvárak katonái újra használni kezdtek. A felújított és kibővített erősségből szemmel tarthatták a Balaton Szigligethez közeli részét, amelyet Szigliget várából eltakart a Majális-domb. Az ötszögletű déli torony alapjain 2013-ban épült kilátóból a Keszthelyi-hegységtől a Badacsony lábáig tárul elénk a panoráma.
2. Rókarántó
Az Aranykagyló-völgy túlsó oldalán pompás kilátás nyílik az óvárra.
A közvetlenül a dombtető alatti nyeregben álló Szentháromság-kápolna máshol a nyugalom szigete lehetne, itt viszont a táj része, egy jól megérdemelt pihenőhely az emelkedő tetején. Szentmisét csak a búcsú napján és a Szentháromság ünnepén (pünkösd utáni vasárnap) tartanak benne, de sokan választják keresztelők és esküvők helyszínéül.
3. A szigligeti vár
A Balaton-felvidék egyik legszebb és legismertebb vára már messziről jól látható. A tatárjárás utáni években épült. A csodás fekvésű erősség annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy 1262-ben cserével szerezte meg. A török időkben ugyan a végvárrendszer részévé vált, de nem esett a hadjáratok útvonalába, így a korszerűsítése is elmaradt. A 17. század végén egy villámcsapás következtében a vár részben leégett. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc seregek számára nem volt fontos stratégiailag - ellentétben a szomszédos Csobánc várával.
Hála a közelmúltban véget ért felújítási munkáknak, a vár új látványosságokkal bővült. Mivel a falak nagyarányú visszaépítése ellentétes lett volna a vár történelmi értékének megóvásával, a szakemberek a modern technika eszközeihez nyúltak. A hordozható idegenvezető-készülék a látogató aktuális pozíciójának megfelelő látnivalókat mutatja be választható nyelven, a hazai fejlesztésű kronoszkópokkal pedig bepillanthatsz a vár ötszáz évvel ezelőtti mindennapjaiba. A mozgásukban korlátozottakat a hegy tövében álló tanítóházban nemcsak állandó kiállítás várja, de megtekinthetik a vár négy pontján elhelyezett webkamerák képeit is. A vár reggeltől napnyugtáig van nyitva.
4. Kamon-kő
Szigliget vulkanikus múltjáról tanúskodik a már messziről látható falu fölötti sziklafal. A pliocén kori robbanásos kitörések során nem láva, hanem a könnyebben formálódó tufa keletkezett, ami számos egzotikus zárványt és lávabombát őrzött meg, valóságos kincsesbányával ajándékozva meg a geológusokat.
A Szigliget központjából induló Kamon-kő tanösvény kilenc állomásán megismerkedhetsz a környék múltjával, évővilágával és épített örökségével. Az útvonal 6 km hosszú, a szintkülönbség 290 méter. Ez a táv kényelmes tempóban 2,5-3 óra alatt megtehető.
A sziklafal tetejére nem vezet jelzett turistaút, de a tövében lévő nyolcas számú tanösvény-állomás közeléből számos kisebb ösvény indul a domb teteje felé. A meredek terep miatt ez a kitérő zárt cipőt és némi gyakorlatot követel, de a csúcsról élvezhető panoráma megéri a fáradságot.
Kapcsolódó cikkek:
Gyalogszerrel a Balaton körül - IX. rész - Szigliget- Badacsony között
Látogatóbarát lett a Szigligeti vár
