Ezekben a napokban is zajlik a harmadik éve felélesztett vándortábor-program. Az előre kijelölt útvonalon több ezer diák fedezi fel hazánkat vízen, kerékpárral és gyalog. A kiránduló csoportok egyikével a Bakonyban találkoztunk.
Nem éppen hagyományos utazásra invitálta újságírók egy csoportját a Bakonyerdő Zrt.: egy napra felnőtt fejjel is belekóstolhattunk egy olyan különleges erdei közösségi programba, amely egyébként az 5-12. évfolyamos diákok számára érhető el.
A bakonyi Huszárokelőpusztai Vadászházban kezdődő rövid körutazás egyik legfontosabb információja volt, hogy a látványos arculat és a kampányok mellett mi ígéretek helyett egyenesen a madárfüttyös jelenbe csöppenünk: csak itt, a ház körüli hegyekben két nagyobb csoport van úton jelenleg, akiket rövidesen meg is látogatunk.
Iskolai túrák földön és vizen
A kiinduló pont, a Huszárokelőpusztai Vadászház, amely szálláshelyként bárki előtt nyitva áll
Az egykor szinte minden nagyívű iskolai nyaralás része, a „hátamon a házam”-típusú vándorlások az elmúlt években leginkább vegetáltak, és az egyes iskolák alulról jövő kezdeményezéseire hagyatkoztak. Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosság 2017-ben tűzte zászlajára a gyakorlat újjáélesztését, amelyben változatlanul a lehető legegyszerűbb formára és a pedagógusok aktív részvételére alapoztak, a szükséges támogatást pedig a helyszínt gondozó erdőgazdaságokra bízták. Mindez hasonlóan működik a másik két jármód, a kerékpáros és a vízi vándortáborok esetében is, a működésnek ez a része azóta is változatlan. A táborok hét napból és hat éjszakából állnak, jellemzően kétnaponkénti táborváltással. A sátrak és a hosszabb szakaszokon a nagyobb csomagok szállításáról kísérőautó gondoskodik.
A gyerekekre váró táborhely a ház udvarán
Első lépésben az iskolák tanárai jelentkezhetnek az éve elején egy akkreditált vándortábor-vezetői képzése, amely néhány napos elméleti és gyakorlati felkészítésből áll, és az értékéhez képest kedvező részvételi díjért vehető igénybe. Az így vándortábor-vezetői jogosultságot szerzett pedagógusok vihetik aztán az osztályukat a hazánk hét sarkában kijelölt útvonalak egyikére. Ezeket az egy hét alatt bejárható utakat úgy alakították ki, hogy minél több látványosságot érintsenek, az éjszakákat a gyerekek pedig az erdőgazdaságok által gondozott helyeken, jellemzően turista-, és erdészházak udvarán, az erdészetek által biztosított sátrakban tölthessék, jól kiépített mosdók és fürdési lehetőségek mellett. „Az egyik legnehezeb feladat a vándortáborok törvényes engedélyeztetése volt, hiszen ilyen típusú szálláskategóriát nem ismertek eddig a szigorú jogszabályok” - mondta Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, az Erdei Vándortáborok projektfelelőse, aki szintén elkísérte a csoportot.
A sátrak formája különböző lehet, a valódi ágy azonban mindenhol megvan
Az vándortáborban való részvétel díja a gyerekek számára jelenleg 25 000 ft, ami minden felmerülő költséget fedez, míg a pedagógusok bruttó 100 000 forint költségtérítést kapnak. Állami segítségre tehát szükség van, hiszen az ilyen értékes programokat nehéz lenne gazdaságilag megtérülővé tenni közvetlenül a tábor szintjén. Hosszútávon viszont annál nagyobb az értéke: „Az Erdei Vándortáborok szervezése során meglepően jó tapasztalatokra tettünk szert: rájöttünk, hogy a gyermekek közelebb vannak a természethez, mint gondolnánk. A diákok még fogékonyak az erdőkre, itt megszeretik a túrázást, így később nagyobb eséllyel hozzák el kirándulni a családjukat és a barátaikat is” - mondta dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Az erdőben nincs hőségriadó
Rövidesen útnak indultunk egyenesen a Bakony legmagasabb pontja, a közeli Kőris-hegy felé, ahol az első csoport várt minket, előtte azonban a diákokhoz hasonlóan mi is megismerkedhettünk az itteni erdők világával. A Bakonyerdő Zrt. munkatársai jelenleg azon dolgoznak, hogy minél nagyobb területen vezethessék be az örökerdő-gazdálkodást. A fenntartható és természetközeli erdőgazdálkodásnak különösen nagy jelentősége van most, amikor a forró, aszályos napok száma egyre növekszik, és a szélsőséges csapadékeloszlás is nagyon megviseli a hazai erdőállományt.
A budapesti Veres Péter Gimnázium diákjai a kőris-hegyi kilátóban
„A klímaváltozással járó kihívásokra a hagyományos természetes erdőfelújítási módszerek mellett az örökerdő-gazdálkodás a megfelelő válasz. Ennek során minél több fafajból álló elegyes, vegyes korosztályú erdőt hozunk létre, így a faegyedek a kártevőkkel (gombák, rovarok) szemben is ellenállóbbá válnak. Nagyon fontos mindemellett a tudatos erdőtelepítés is, így a következő ültetési idényben a Bakonyerdő Zrt. közel 300 ezer facsemetét és makkot ültet majd el, amelynek köszönhetően az erdőterület tovább nő” - tette hozzá dr. Szekrényes Tamás.
A Kőris-hegyen a budapesti Veres Péter Gimnázium osztálya várt minket, akik néhány érdekes történetet osztottak meg a tábor hétköznapjairól. Sokadszorra is beigazolódott, hogy a térerő, és egyáltalán a telefonok hiánya csak az első órákban okoz kisebb pánikot, utáni szinte mindenki elmerülhet a természetben, miközben az osztálytársak addig ismeretlen képességeket és értékeket fedezhetnek fel, amik akár életre szóló kapcsolatokat is megalapoznak.
Egy-egy hosszabb pihenő egyszerű megbeszélés kérdése
A kilátó után erdei séta következhetett az itteni vándortábor-útvonalak legrövidebbikén, Huszárokelőpusztáról a Hubertlaki-tó, avagy népszerűbb nevén „bakonyi gyilkos-tó” partjára, négy kilométeren. Útközben szóba kerültek a táborok mindennapjaival kapcsolatos témák, például maga a napirend, amire viszont az a megnyugtató válasz érkezett, hogy nincs. A pedagógusok viszonylag szabadon választhatják meg a napi távok tempóját, az ébresztőt vagy magát az indulás idejét is.
Július lévén adta magát a kérdés, mi a helyzet, ha a mainál jóval melegebb, hőségriadós nap vár a táborozókra? Jobban nem is lehetett volna időzíteni a beszélgetést, hiszen éppen ekkor értünk a tisztásról egy hatalmas bükkös árnyékába. „Az erdőben nincs hőségriadó” - mondta mosolyogva a kísérőnk, de ebben a pillanatban mindezt már a saját bőrünkön is érezhettük. A tapasztalat valóban azt mutatja, hogy kora reggeli vagy akár esti indulással az erdőkben sokkal kisebb probléma az időjárás, mint amilyennek a városból tűnik - ez ismét egy olyan tapasztalat, aminek értéke felbecsülhetetlen a fiatalok számára.
A Hubertlaki kulcsosház udvarán is mozgalmas volt a nap
Hubertlakon, amelynek kulcsosházát magazinunkban is bemutattuk, a tápiósági Papp Károly Általános Iskola összeszokott osztályával találkoztunk. Itt kiderült, hogy azért esőben jól tud jöni egy kis autóbuszos „csalás” is, cserébe viszont az utolsó estén már maguk a gyerekek emlékeztették az osztályfőnöküket, nehogy elmaradjon a beígért lámpa nélküli éjszakai túra. Ennél jobb tapasztattal talán nem is zárhattuk volna a programot. A vándortáborok szezonja idén június 15. és augusztus 18. között tart.
A „bakonyi Gyilkos-tó” partján
A vándortáborok népszerűségét az is bizonyítja, hogy a tavalyi évhez képest idén 4 ezerrel több gyermek vesz részt a programban. Idén duplájára nőtt az Erdei Vándortáborok résztvevőinek száma is, így összesen 138 csoport, mintegy 4 ezer táborozó túrázik a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis, valamint az idén új útvonalként bekapcsolódó Zempléni-hegység és a Vasi-hegyhát előre kialakított útvonalain. Bár még nincs kőbe vésve, de minden bizonnyal jövőre is folytatódik a program. Érdemes lesz figyelni a kapcsolódó híreket, hiszen a megnövelt számú helyek is jellemzően napok alatt elfogynak.
Bővebb információk a táborokról: erdeivandor.hu; vizivandor.hu; bringasvandor.hu
Kapcsolódó cikkeink:
Új útvonalakkal bővül a vándortábor program
A bakonyi Gyilkos-tó - feltöltődés receptre
Eszterházy-örökség az erdő mélyén - Hubertlaki kulcsosház
