Magyarországon már több mint két éve nem találtak fertőzött állatot, de a rókák vakcinázása folytatódik, mert a magyar-román határhoz közeli területeken az elmúlt hónapokban több állatból is kimutatták a vírust. Összeszedtünk mindent, amit érdemes tudni a veszettségről.
A szopornyicagyanús róka esete után kíváncsiak voltunk, mi a helyzet Magyarországon a másik három tipikus, állatokat – és különböző mértékben embereket is – érintő betegséggel: a veszettséggel, a madárinfluenzával és a sertéspestissel. Most a veszettséget vesszük górcső alá.
Három állat három hónap alatt
A Nébih szerint egyelőre jó helyzetben vagyunk. Magyarországon már több mint két éve nem mutatták ki a vírust a vadállományban, ám az némi aggodalomra adhat okot, hogy pár hónap alatt harmadszor diagnosztizálták a betegséget Romániában, Szatmár megyében, azaz a határ melletti területen. 2020 végén egy fertőzött kutyát és egy szarvasmarhát azonosítottak, idén február 1-jén pedig egy rókából mutatták ki a vírust. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vadgazdálkodási egységekben jelenleg is zajlik a rókák fokozott vizsgálata, ami azt jelenti, hogy a vadászatra jogosultaknak az összes elejtett vagy elhullottan talált rókát el kell küldeniük laboratóriumi vizsgálatra – tudjuk meg a Nébihtől.
„A román határmenti területen, csakúgy, mint Magyarország teljes keleti, északi és dél-keleti határszakasza mentén, idén is folytatódik a rókák vakcinázása” – fűzik hozzá. Ez azért fontos, mert a fertőzött állatok nagy távolságokat is megtehetnek, és könnyen átadhatják a betegséget a magyarországi rókáknak. Ráadásul itt a párzási időszak, amikor az egyedek egyébként is nagyobb területeket járnak be, és gyakrabban harcolnak egymással.
Veszettség elleni vakcinázásra figyelmeztető plakát Makó külterületén 2008-ban
A vakcinatartalmú csalétkeket évente kétszer, tavasszal és ősszel szokták elhelyezni a kezelendő területeken, amiről a Nébih a honlapján ad közre térképes tájékoztatást. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarországi területeken a rókák kb. 70%-a felveszi a vakcinát.
Mit kell tudni a veszettségről?
Az egyik legrégebben ismert fertőző betegség, általában halálos kimenetelű, de vakcinázással ki lehet védeni. Európában leggyakrabban a klasszikus veszettségvírus (RABV) van jelen, és jellemzően a vörösróka-állomány a betegség fenntartója. Harapással, illetve a fertőzött nyállal terjed, és bármelyik melegvérű állat elkaphatja, a madarak viszont kevésbé fogékonyak rá.
Sajnos emberekre is veszélyes, éppen ezért fontos, hogy mi is hozzájáruljunk a védekezéshez azzal, hogy beadatjuk a házi kedvenceinknek a veszettség elleni oltást (nemcsak a kutyáknak, a macskáknak is érdemes), valamint, hogy bejelentjük a gyanús eseteket a Nébih zöldszámán (06 80 263 244).
Persze, ehhez az kell, hogy felismerjük a betegség tüneteit. Önmagában az, hogy lakott területen szelídnek tűnő rókát látunk, még semmit nem jelent. Abban az esetben gyanakodhatunk veszettségre, ha az állat nappal is az ember közelébe megy, és akár néhány lépésre meg lehet közelíteni vagy engedi magát megfogni. Ha emberre vagy háziállatra támad, illetve ha görcsrohamot kap, vagy azt látjuk, hogy valamelyik testrésze lebénult, például lóg az állkapcsa, mindenképp hívjuk a fenti számot.
Képünk illusztráció
Ahogy már szó volt róla, a veszettséget sajnos nemcsak rókák hordozhatják. Ha egy kutya, egy macska vagy más állat megharap minket, mindenképpen forduljunk orvoshoz, aki eldönti, szükség van-e oltásra. Ez főleg akkor jöhet szóba, ha az állat gazdáját nem ismerjük, és nem tudjuk, megkapta-e a veszettség elleni oltást.
Nem jár feltétlenül dühöngéssel
A betegség általában gyorsan lezajlik és az állat halálával ér véget. Idegrendszeri tünetei vannak. Két változatát különítjük el, nem feltétlenül „dühöngő”, lehet „csendes” is. A dühöngő forma esetében először megváltozik az állat viselkedése, félénk, tompa lesz, bereked, esetleg nyáladzik. Ezután következik a fokozott ingerlékenység, amikor az érintett példány hajlamos támadni. Idegbénulás miatt nem tud nyelni, lóg az állkapcsa, csorog a nyála. Végül a törzs és a végtagok megbénulnak. Néhány napon belül az állat elpusztul. A csendes veszettség esetében a dühöngési tünetek és a támadó magatartás elmaradnak. További részletek fajspecifikusan ide kattintva.
