Válogatni egy-egy táj legjellemzőbb arcát bemutató kilátók közül az egyik leghálásabb feladat, főleg, ha ebből a szempontból a mögöttünk álló év igazán termékenyre sikerült. Válasszunk együtt kedvencet a 2017-ben megjelent Turista Magazin-lapszámok Messzelátó rovatából!
Nyomtatott magazinunk Messzelátó rovata főleg más, környékbeli kirándulások alkalmával bővül, ami azt is jelenti, hogy a legtöbbször alaposan feltérképeztük nemcsak a látványt, de a környék egy részét is. Így persze személyes élmények sokasága kapcsolódik ezekhez a helyszínekhez, amiket sokszor kiegészít vagy épp megkoronáz a körbenézés a hegytetőkön emelt építményekből. Alacsony vagy magas, formabontó vagy klasszikus kilátók, közismert vagy épp ritkán járt helyeken: csakúgy, mint tavaly, idén is szavazhattok az év kilátójára!
Orfű, Balázs-kilátó
A Mecsek északi oldalában, az orfűi tavak fölé emelkedő dombtetőn már korábbi kirándulások alkalmával is messziről feltűnt a környék egyetlen, hatalmas tornya, aminek látványa egész évben csábítja a tavak körül üldögélőket egy kis kirándulásra.
A kilátó közepén az elmúlt években egy távközlési adótorony is kinőtt a földből. A panoráma szép, bár a 11 méteres magasságban nincs sok mozgástere a turistáknak.
Fentről a Pécsi-tó látványában gyönyörködhetünk, a háttérben a Mecsek nyugati vonulatai tárulnak elénk. A kilátó autóval is megközelíthető, mi mégis azt javasoljuk, hogy a Sárkány-kút felől a sárga háromszög jelzésen érkezzetek.
A kilátóról februári számunkban írtunk.
Dozmat, Krisztina-kilátó
Szombathelytől nyugatra, a mintegy 240 lelket számláló Dozmaton 2015 óta áll (...vagy inkább dől?) hazánk egyik legkülönlegesebb formájú kilátója. Miután a szomszédos Kőszegi-hegységben tett túra végére értünk, ideje volt az elmúlt nap helyszíneit szemből, egészében is áttekinteni, amihez ez a kilátó adta a tökéletes lehetőséget.
Ha felmegyünk a 308 méteres tengerszint feletti magasságban álló kilátó teraszára, 11 méterrel máris közelebb leszünk az éghez. Tiszta időben a Kőszegi-hegység és az Arany-patak-völgy szinte minden rezdülése kivehető innen, és természetesen Ausztriába is át lehet kukkantani.
Kilátás Dozmat és a párába burkolózó Kőszegi-hegység felé
Az építményt márciusi számunkban mutattuk be.
Edelény, Császtai kilátó
Messze a borsodi Edelény fölött, az ismeretlen Szendrői-rögvidék legmagasabb dombja között idilli szőlőkből és nyaralókból álló, külterületi falut találunk: Császta szinte oázisként emelkedik ki az erdőkkel borított tájból. A kertek fölötti dombtetőn áll a más helyszínekről is ismerős megjelenésű, négyszög alaprajzú, háromemeletes, fenyőből és tölgyből készült kilátó, mintegy 280 méteres tengerszint feletti magasságban.
A 16 méteres építmény legfelső szintjéről az alant elterülő szőlőkben, a Putnoki-dombságban és a Bükk-vidék hegyeiben gyönyörködhetünk, de tiszta időben a Tátra vonulatai is szépen kirajzolódnak a távolban.
Egyelőre nem vezet ide turistajelzés, de ha a Császtai úton végigmegyünk a kálváriáig, már nyert ügyünk van, onnan ugyanis már teljesen egyértelmű az irány. Maga a kálvária körülbelül 5 kilométerre található Edelény központjától.
Áprilisi lapszámunkban még többet olvashatsz a kilátóról.
A mátrai Sástói kilátó
Magyarország legmagasabban fekvő természetes tava, a Gyöngyös városához tartozó Sástó 507 méter magasban hullámzó víztükre fölé szokatlan méretű, formájú és színű kilátó emelkedik. Ötvenhárom méter magas, négyszintes, acélból készült, sárga színű, Romániában gyártották, eredetileg a Szeged közelében fekvő Algyőn üzemelt volna, de kalandos út után kilátó lett belőle 1973-ban.
Az azóta eltelt közel fél évszázad elég volt ahhoz, hogy látogatók tízezrei bizonyosodhassanak meg az átlényegült fúrótorony tövében elhelyezett táblán szereplő állítás valóságtartalmáról: tiszta időben a Tisza és a Budai-hegyek sziluettje is látszik innen.
Kilátás nyugat felé
Az első emeleten faragott, igényesen kifestett famadarak, a harmadikon pénzbedobós távcső, a negyediken gravírozott látnivaló-ismertető tábla várja a tériszonnyal nem küszködőket, lenyűgöző panoráma társaságában. A Sástói-kilátó jelképes belépődíj ellenében, kizárólag nyitvatartási időben látogatható.
Még több részlet a májusi Turista Magazinban.
Zalaköveskúti kilátó
Leágazás a Gyülevész (Zalaszentlászló) és Vindornyafok közötti országútról: ha itt vagyunk, már biztosan jó helyen járunk. A mellékúton megtett néhány lépés után fel is tűnik a torony. A Zalavári-hát egyik legmagasabb, névtelen dombtetőjén 2011-ben épült faszerkezet a Teréz anya-kilátó nevet kapta.
A tetejéről látható Hévíz, Keszthely, Zalaszentgrót, de tiszta időben a zalaszántói sztúpa, Sümeg, Tátika és Rezi várhegye is feltűnik. A kilátó alatt pedig egy idilli kis völgy mélyén néhány ház és egy állattartó telep: Zalaköveskút hazánk egyik legkisebb települése, kevesebb mint 30 állandó lakóval.
A kilátóról júliusi számunkban olvashatsz bővebben.
Zalaegerszeg, bazitai tv-torony
A Zalaegerszeg fölé emelkedő Bazita városrész legkiemeltebb pontján 1971-ben épült a ma is látható adótorony. A 95 méteres szerkezeten mintegy 50 méteres magasságban fut körbe a két látogatható szint, a presszó és a nyitott kilátóterasz. Hasonlóval hazánkban Zalaegerszegen kívül csak Pécsett és a Kékesen találkozhatunk.
A torony látványos külső lépcsősora csak vésztartalék, a látogatók lifttel érkezhetnek meg a presszóba, ahol megfizethető áron ihatnak és ehetnek különböző finomságokat. Innen vezet az út a belső fémlépcsőn a kilátóteraszra, ahonnan már üvegfal nélkül nézhetünk körbe a város fölötti dombok között: tiszta időben a Ság és a Somló tömbje, valamint az Alpok sziluettje is látszik, de egy jó távcsővel akár az apátsággal koronázott Tihanyi-félszigetet is megpillanthatjuk. A torony belépővel látogatható, és április 1-től szeptember 30-ig mindennap nyitva tart. Zalaegerszeg belvárosából a 30-as autóbusszal közelíthető meg.
A kilátóról szintén júliusi számunkból tudhatsz meg többet.
A fertőbozi Gloriette
A Fertő tótól délre fekvő, jelenleg alig több mint háromszáz lelket számláló község, Fertőboz panorámadombján, a Csúcsos-dűlő 186 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő pontján Európa legnyugatibb sztyepptavának vidékében gyönyörködhetünk.
Az 1802-ben épült, kora klasszicista stílusjegyeket viselő, kör alaprajzú, oszlopok keretezte ajtónyílásokkal áttört, kupolás építmény - amelyet nyugodtan nevezhetünk kilátónak - valószínűleg Ringer József soproni építész tervei alapján, de bizonyosan fertőrákosi mészkőből készült.
A Gloriette nevet viselő alkotás Fertőboz legjelentősebb műemléke, az idő múlása azonban igencsak meglátszik rajta. Szerencsére mindez egy cseppet sem ront a kilátásélményen: tiszta időben akár Pozsony városát is megpillanthatjuk a távolban.
Augusztusi lapszámunkban még több képet nézhetsz meg a kilátóról!
Baja, Pandúr ökopark
Három éve annak, hogy a Nagy-Pandúr-sziget északi csücskében megnyitotta kapuit a közel 150 millió forintos beruházás keretei között elkészült ökopark, amely Baja város turisztikai attrakcióinak sorát hivatott gyarapítani.
A több mint egyhektáros területen fekvő komplexumban egy nyolcállomásos, a Gemenci-erdő élővilágát és a folyószabályozás történetét bemutató tanösvény, egy lábbeli nélküli járkálásra csábító mezítlábassétány-rendszer és több szabadtéri tűzrakó hely is található. Mindez egy kifejezetten impozáns és modern megjelenésű, ötszintes kilátó társaságában.
A futrinka utcai ökopark május 1. és szeptember 30. között 9-21-ig, míg október 1. és április 30. között 10-18-ig látogatható.
A Turista Magazin szeptemberi számában írtunk az ökoparkról.
Kékestetői adótorony
Hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amely 1014 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A csúcsot jelölő, nemzeti színűre festett kő tőszomszédságában áll az 1981-ben átadott, 176 méter magas, kilátóként is funkcionáló tévétorony, amelyben - mintegy 42 méteres magasságban - körpresszó is működik.
Az égbolt közelébe települt vendéglátóipari egységben a tiszta időben valóban lenyűgöző panoráma mellett egy 8000 darabos minipalack-gyűjtemény elemeiben is gyönyörködhetnek azok, akik a főbejáratnál leszurkoltak pár száz forintot, hogy bebocsáttatást nyerjenek az épületkolosszusba. A hegytetőt indusztriális szürkeségével és impozáns méreteivel uraló létesítmény kizárólag nyitvatartási időben látogatható.
Az októberi lapszámban bővebben is olvashatsz a toronyról.
Cserépfalu, milleniumi kilátó
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfalu az Egri-Bükkalja északkeleti csücskében, a Hór-patak partján, a Hór-völgy déli kapujában terül el. Az alig több mint 1000 lelket számláló, főként reformátusok lakta község egyik legemblematikusabb építménye a mintegy 240 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Millenniumi-kilátó, amely nevéhez hűen 2000-ben épült.
A szokatlan formájával kaptárkövet idéző alkotás Csete György (1937-2016) Kossuth-díjas építész tervezői munkásságát dicséri.
Kilátás az ablakokból
A belső csigalépcsős, felső részén aprócska, a hét csillag alkotta Göncölszekér alakzatát mintázó nyílásokkal áttört falú kilátó fülkeszerű ablakaiból lenyűgöző kilátás nyílik Cserépfalura, a Bükkaljára és a Hór-völgy által észak-déli irányban kettészelt Déli-Bükkre.
A kilátóról novemberi lapszámunk Messzelátó rovatában írtunk.
Kőris-hegyi Vajda Péter-kilátó
A Bakony legmagasabb pontja a Kőris-hegy, amely 709 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Sokan ismerik, hiszen az Országos Kéktúra nyolcadik szakaszán ezen a nevezetes csúcson is pecsételni kell.
Az építészeti szempontból egyedinek, különlegesnek még jóindulattal sem nevezhető, háromszintes, faszerkezetű kilátó 1920-ban emelt ősét 1962-ben újjáépítették, utoljára pedig 2002-ben végeztek megerősítési és állagmegóvási munkálatokat az építményen.
A Bakonybélből és Szépalmapusztáról turistaúton egyaránt jól megközelíthető objektum legfelső szintjéről remek kilátás nyílik többek között a Kab-hegyre, a jellegzetes alakú Somlóra, Fenyőfő ősfenyvesére, tiszta időben pedig Pannonhalma bencés apátsága is megmutatja magát. A kilátó mellett a magyar polgári légtérellenőrző rendszer egyik radarja uralja a látványt.
December-januári összevont lapszámunkban írtunk a kilátóról.
Ráadás: Égerszög, Pitics-hegyi kilátó
Az Aggteleki-karsztvidék egyetlen épített kilátója a lista második legöregebb építménye: bár építésének pontos ideje nem ismert, az 1950-es években felfedezett, közeli Szabadság-barlang, és a szintén ebben az időszakban épült Éger turistaszálló alapján ez is a század közepén kerülhetett a 454 m magas hegytetőre.
Eredetileg ezt a kilátót az áprilisi lapszámba terveztük, de amikor a helyszínre érve szembesültünk a meredek létrákkal és a hozzájuk képest meglehetősen szűkösen mért korlátokkal, arra jutottunk, hogy a széles értelemben vett célközönségnek, azaz időseknek, vagy kisgyerekkel érkezőknek ennél könnyebben megmászható kilátót ajánlunk. Álagos fizikumú, és átlag alatti tériszonnyal bíró kirándulók viszont most is felkereshetik ezt a lepusztult állapotában is különleges építményt.
A távolban Aggtelek
Csúszós időben különösen érdemes vigyázni a simára kopott létrafokokkal, illetve a kilátószint deszkázatainak középső, alátámasztástól legtávolabbi része sem épp az a hely, ahol ugrálni támadna kedve az embernek. Ezekkel együtt viszont egyedi kilátás vár a szerkezet tetejéről: Aggtelek falu és a határában hullámzó nadrágszíj-parcellák mellett tiszta időben a Bükk legmagasabb csúcsai is feltűnnek a távolban.