Nem feszített víztükrű medence, élő rendszer – a Balaton

A tó állapota hosszú távon tőlünk függ, attól, vajon tudjuk-e jól szeretni, tudjuk-e úgy élvezni az ott töltött időt, hogy közben arra is figyelünk, hogy ne sérüljön tovább az amúgy is törékeny ökológiai egyensúly. A Turista Magazin májusi számában utánajártunk, hogy van most a Balaton.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép)
2020. május 6.

A tó állapota hosszú távon tőlünk függ, attól, vajon tudjuk-e jól szeretni, tudjuk-e úgy élvezni az ott töltött időt, hogy közben arra is figyelünk, hogy ne sérüljön tovább az amúgy is törékeny ökológiai egyensúly. A Turista Magazin májusi számában utánajártunk, hogy van most a Balaton.

A Balaton vízminőségével kapcsolatban az „algavirágzás” kifejezést a 1970–80-as években viszonylag gyakran lehetett hallani. Akkoriban sok szerves és szervetlen növényi tápanyag került a vízbe, részben a vízgyűjtő területen nagy mennyiségben használt műtrágya bemosódása, részben a korszerűtlen szennyvíztisztítási technológiák miatt. Az algák számára ez eszményi állapot volt, a fürdőzők számára már kevésbé.

Ma már ilyesmiről szinte egyáltalán nem kapunk hírt, épp ezért érte váratlanul a kutatókat is, hogy tavaly nyár végén megint „kivirágzott” a Balaton. Hogy mi volt a váratlan algavirágzás oka, azt magazinunk májusi számában elmondjuk. Arról is kérdeztük dr. Boros Gergelyt, Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársát, hogy vannak-e gyógyszermaradványok a vízben, milyen hatással van a tóra, ha fokozatosan csökken a nádasok kiterjedése, és gondot okoznak-e még a busák a Balatonban.

A MÁJUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG ITT TUDSZ RÁNK.

Cikkajánló