Kevesen tudják, hogy a patás állat testrészéről egy érdekes, piros bogyós növényt is elneveztek, ami többek között a Kiskunságban is él, ahol most mérték fel az állományt.
A csikófark a leplesmagvúak törzsébe, a csikófarkfélék családjába tartozó nemzetség. Őshazája Ázsia, a Földközi-tenger vidéke. Itthon száraz vidékeken, hajdani löszmaradványokon és homokgyepeken él, leggyakrabban a Duna-Tisza közén és a Szentendrei-sziget homokpusztáin találkozhatunk vele, de a Budai-hegység dolomit-sziklagyepjeiben és a Mezőföldön, lösznövényzetben fordul elő – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján, akik háromévente feltérképezik a közönséges csikófark állományát a területükön.
A faj Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. A cserjét leginkább élénkpiros terméséről lehet felismerni. 10-30 centiméteresre nő meg, elágazó, kétlaki, lomblevele nincs. Fás gyöktörzse van, zöld színű hajtásai vesszőszerűek, 1-3 mm vastagok, sűrűn „ízekre” tagolódnak. A megtermékenyítés után a levelei elhúsosodnak, ebből lesz a piros színű tobozbogyó, amit az állatok előszeretettel fogyasztanak.
1x1 méteres mintakvadrátokban számolják a töveket.
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban és a Kiskunsági Nemzeti Parkban egyenként öt helyszínen végeznek háromévente felmérést 2002 óta, utóbbi esetében a Fülöpházi homokbuckáknál, a Tázlári homokbuckáknál, a harkakötönyi Kisfaludy-erdőben, Kecskemét-Matkópuszta Határúti-dűlőjénél és a Pirtói homokbuckáknál – ha szeretnéd élőben is látni a növényt, ezeken a helyszíneken biztosan találkozhatsz vele.
A felmérés mintavétel alapján történő tőszámbecslésből áll, amihez több száz, véletlenszerűen kihelyezett 1x1 méteres mintakvadrátokban megszámolják a töveket. Idén az öt területen összesen 43 693 tövet becsültek, ami 2002 óta a legalacsonyabb érték (korábban ez a szám 100 602–264 683 db között volt). Az állományok kiterjedése viszont érdemben nem változott.
Élénkpiros termése nélkül kevésbé látványos a növény
Az alacsony szám valószínűleg elsősorban az időjárásnak és egyéb veszélyeztető tényezőknek tényezők (a terület hasznosításának megváltoztatása, élőhely minőségének romlása, stb.) az eredménye.