A márciusban megjelenő Turista Magazinban összeszedtünk pár olyan szabadon látogatható és könnyen megközelíthető hazai barlangot, amelyek több szempontból is figyelemre méltók, a természetjárók számára pedig kihagyhatatlan élményt nyújtanak.
A hazai barlangokra fókuszáló lapszámunkban többek között tíz olyan különleges helyszínt mutatunk be, melyek felfedezése semmilyen felszerelést nem igényel, maximum egy fejlámpát. Nem volt egyszerű dolgunk ezzel az összeállítással, hiszen idehaza rengeteg olyan látványos és szabadon látogatható barlang van, melyek méretükkel, történelmükkel, vagy csupán látványukkal csábítanak a föld alá, de végül azért sikerült egy igazi élménycsokrot összeválogatnunk. Kedvcsinálóként mi most egy remete által lakott budai barlangot mutatunk be, ami mellett sok kéktúrázó gyanútlanul halad el, anélkül, hogy sejtené, milyen pompás látványt mulaszt el.
A főváros, illetve a Remeteszőlős határában nyíló Remete-barlangot az Országos Kéktúra Nagykovácsit és Máriaremetét összekötő szakasza mentén találjuk a Remete-szurdok pompás sziklaormai között. Ismerik is, meg nem is az errejáró kirándulók ezt a látványos szádával bíró üreget, ami a turistaútról néhány méteres kitérőt igényel, át a mellettünk futó patak túloldalára, még pontosabban a szemközti sziklafal tövébe.
A szurdokvölgyet tagoló sziklabordák egyikének tövében nyílik a fokozottan védett Remete-barlang. Eddig a kutatóknak még nem sikerült egyértelmű választ kapniuk a triász dachsteini mészkőben kialakult barlang eredetére: feltételezhetően – a környék barlangjaitól eltérően – inaktív forrásbarlang lehet. Jellegzetes „ősember barlang”, amely egy öblös barlangteremből, és az abból nyíló kisebb oldalágból áll. Ásatások bizonyítják, hogy az ember már régóta használta ezt a sziklaüreget. Rengeteg tárgyi leletet: kőkori pattintott eszközök, cserépedények és bronz eszközök kerültek napvilágra, továbbá előkerültek rozsomák-, őstulok-, barnamedve-, szürkefarkas-, orrszarvú-, rénszarvas- és barlangimedve-csontok is. Rozsomákcsont eddig csak hét magyarországi barlangból került elő.
A kiváló fekvésű és tágas belső térrel rendelkező sziklaodú a históriák szerint lakóhelyül szolgált egy pálos szerzetesnek is, aki a rend 1782. évi feloszlatása után költözött ide.
Vélhetően a Remete-barlang egykor egy nagyobb barlangrendszer része volt, de elképzelhető, hogy most is része egy eddig még feltáratlan járatnak. A víz egykori oldó munkáját már a bejáratnál megfigyelhetjük üstszerű bemélyedések formájában. Olyan jellegzetes barlangi képződmények, mint a cseppkövek, csak kezdetleges formában láthatók. Szembeötlő a mennyezetet kettéosztó magas hasadék, amely helyenként megközelíti a felszínt. A hasadékba szorult sziklatömbök közötti kürtők biztonságos menedéket nyújtanak a denevéreknek, látogatásunkkor ügyeljünk arra, hogy erős fénnyel vagy zajjal ne zavarjuk meg az állatok nyugalmát!
A 44 méter hosszú Remete-barlang végül kiszorult a márciusi Top 10-es válogatásunkból, holott ez a járat is egy kihagyhatatlan természeti látnivaló. Ha kíváncsi vagy, mely látványos, sok szempontból unikális földalatti helyszín került be az összeállításunkba, akkor szerezd be a Turista Magazin márciusi tematikus számát, ami már kapható az újságárusoknál, de IDE KATTINTVA is megrendelheted! Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
