Nem láttál még nünükenászt? Most videónkban megnézheted!

Az első tavaszi napsugarakkal nemcsak a virágok, hanem sok rovar, így a nünükék is előbújnak. És azonnal habzsolni kezdenek, meg persze párosodni. Ami akár több órán át is eltarthat.

Szöveg és fotó:
2021. április 3.

Az első tavaszi napsugarakkal nemcsak a virágok, hanem sok rovar, így a nünükék is előbújnak. És azonnal habzsolni kezdenek, meg persze párosodni. Ami akár több órán át is eltarthat.

A tavasszal megjelenő odvas keltikék fotózása miatt guggoltam a közeli erdőben, amikor háromcentis, fekete színű és a nap sugaraiban sötétkéken csillogó kitinpáncélú nünükék vonták el a figyelmem. Először csak az avarban és a frissen kibújt növények levelein ügyetlenkedő példányokat moziztam, majd felfigyeltem egy hancúrozó párra. Bevallom, először kellemetlenül éreztem magam, hogy elkezdtem lesni őket, de kíváncsi voltam, mi sül ki a dologból.

Fotóról videóra váltottam, de ekkor még nem sejtettem, hogy a rövid kitérőből egy kétórás megfigyelés lesz. A nünükék ugyanis potrohuknál fogva összetapadtak, és innentől kezdve kezdődött az ő tortúrájuk.

Persze fogalmam sincs, hogy ez nekik mennyire volt fájdalmas, vagy sem, mindenesetre sziámi ikrekként rángatták, húzták-vonták egymást az aljnövényzetben, néha megpihenve. Falánksággal vádolják őket, és jelentem a vád igaz, ugyanis ezalatt se hagyták abba a folyamatos levélrágcsálást. De mindezt most ti is megnézhetitek a cikk végi videóban. Meg szerettem volna örökíteni a szétválásukat is, de ők több óra után sem adták fel, a két aksim viszont igen, így ezt nem tudtam már felvenni.

A videón egyébként közönséges nünükék (Meloe proscarabaeus) láthatók, akik a leggyakoribbak, és már kora tavasszal megjelennek. A többi nünükefajjal pedig áprilisban, de zömmel májusban találkozhatunk. A nünüke Európában honos, réteken, mezőkön, és meleg helyeken él.


Soklépcsős és macerás szaporodás

Több érdekes tulajdonsága is van a nünükéknek, akik a hólyaghúzófélék családjába tartoznak, így a szaporodásuk nagyon különleges. Úgynevezett túlátalakulással fejlődnek, van első lárva, második lárva, álbáb, negyedik lárva, valódi báb, és imágó alakjuk is. A videón is látható hosszas párosodás után a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig a laza talajba rakják petéiket.

És innen jön csak az igazi kihívás a 4-6 hét múlva kikelő lárváknak. Felmásznak egy közeli virágra, és várják a megfelelő szállítóeszközt, hogy eljussanak a fejlődésükhöz szükséges táplálkozási helyre. A fuvarozók vadméhek, akikbe a 2 mm-es nagyságú, háromkarmú lárvák belekapaszkodnak, és így utaznak a méh fészekbe, ahol belepottyannak egy méhsejtbe.

Ha szerencséje van a nünükelárvának, méhpete is lesz a sejtben, és ezt eszi meg először. Ha nincs, vagy egy másik nünükelárva már behabzsolta, akkor sajnos a hoppon maradt példánynak itt be is fejeződött földi pályafutása. A szerencsés viszont a méhpete elfogyasztása után átvedlik egy másik lárvaalakká, és innentől már a méhsejtben lévő mézen éldegél. Ezután még több átalakuláson megy keresztül, miután imágó lesz belőle, azaz kifejlett nünüke.

A nünükék szaporodását tovább nehezíti, hogy minden nünükefaj csak egy méhfajjal van ilyen szállítói kapcsolatban. Így, bár sok ezer petét raknak a nőstények, csak nagyon kevesen jutnak el a kifejlett állapotig.


Vigyázz! Mérgező. Vagy mégsem?

A nünükéket sokan megvádolták azzal is, hogy veszélyes, mérgező teremtések. Ez részben igaz, valóban termelnek egy kantaridin nevű méreganyagot, de ezt védekezésképp teszik. Mivel a nünükék fehérjedús falatok lehetnek a ragadozóknak, így ezzel tartják távol őket. A kantaridin rosszízű, sárgás folyadék, és kisebb testű állatok számára súlyos tüneteket okozhat ez a méreg.

Ha hozzáérünk, kibocsájtja ezt a sárgás folyadékot, amely az emberi bőrre kerülve kisebb, fájdalmas hólyagokat okozhat, vagyis hólyagokat húz. Innen kapta egyébként a nünükék családja a hólyaghúzófélék nevet.

A méreg sokszor lehet gyógyír is, persze megfelelő kezekben és hozzáértő használattal. Az ókori görögök például a nünüke sárgás folyadékát kis adagban gyógyszerként használták.


Mi köze a nünükének a tehénhez?

És hogy honnan ez a helyes név? Az irodalom szerint az „ünüke” szóból ered, amely a fiatal tehenek ma is használatos ünő megnevezésével rokon. Úgy is mondhatnánk, hogy a nünüke másik neve kis tehén, amely találó is, hiszen igen nagy, esetlen mozgású és hatalmas étvágyú. Tápláléka fiatal gyenge füvek, boglárkák, pitypang, ibolyák és egyéb növények.

Összességében elmondhatjuk, hogy a nünükék, bár elég nagyok, teljesen ártalmatlanok, de inkább csak szemmel figyeljük őket, vagy fotókat készítsünk róla.

És most nézd meg a nünükék érdekes nászát, garantáltan lelassít és beszippant majd a látvány.

A cikk 2020 áprilisában jelent meg először.

Cikkajánló