Az első tavaszi napsugarakkal nemcsak a virágok, hanem sok rovar, így a nünükék is előbújnak. És azonnal habzsolni kezdenek, meg persze párosodni. Ami akár több órán át is eltarthat.
A tavasszal megjelenő odvas keltikék fotózása miatt guggoltam a közeli erdőben, amikor háromcentis, fekete színű és a nap sugaraiban sötétkéken csillogó kitinpáncélú nünükék vonták el a figyelmem. Először csak az avarban és a frissen kibújt növények levelein ügyetlenkedő példányokat moziztam, majd felfigyeltem egy hancúrozó párra. Bevallom, először kellemetlenül éreztem magam, hogy elkezdtem lesni őket, de kíváncsi voltam, mi sül ki a dologból.
Fotóról videóra váltottam, de ekkor még nem sejtettem, hogy a rövid kitérőből egy kétórás megfigyelés lesz. A nünükék ugyanis potrohuknál fogva összetapadtak, és innentől kezdve kezdődött az ő tortúrájuk.
A nünükék potrohuk végén összetapadtak és órákig így maradtak
Persze fogalmam sincs, hogy ez nekik mennyire volt fájdalmas, vagy sem, mindenesetre sziámi ikrekként rángatták, húzták-vonták egymást az aljnövényzetben, néha megpihenve. Falánksággal vádolják őket, és jelentem a vád igaz, ugyanis ezalatt se hagyták abba a folyamatos levélrágcsálást. De mindezt most ti is megnézhetitek a cikk végi videóban. Meg szerettem volna örökíteni a szétválásukat is, de ők több óra után sem adták fel, a két aksim viszont igen, így ezt nem tudtam már felvenni.
A videón egyébként közönséges nünükék (Meloe proscarabaeus) láthatók, akik a leggyakoribbak, és már kora tavasszal megjelennek. A többi nünükefajjal pedig áprilisban, de zömmel májusban találkozhatunk. A nünüke Európában honos, réteken, mezőkön, és meleg helyeken él.
A nünüke repülni nem tud, mivel hártyás szárnya hiányzik és szárnyfedője is kisebb méretű.
Soklépcsős és macerás szaporodás
Több érdekes tulajdonsága is van a nünükéknek, akik a hólyaghúzófélék családjába tartoznak, így a szaporodásuk nagyon különleges. Úgynevezett túlátalakulással fejlődnek, van első lárva, második lárva, álbáb, negyedik lárva, valódi báb, és imágó alakjuk is. A videón is látható hosszas párosodás után a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig a laza talajba rakják petéiket.
És innen jön csak az igazi kihívás a 4-6 hét múlva kikelő lárváknak. Felmásznak egy közeli virágra, és várják a megfelelő szállítóeszközt, hogy eljussanak a fejlődésükhöz szükséges táplálkozási helyre. A fuvarozók vadméhek, akikbe a 2 mm-es nagyságú, háromkarmú lárvák belekapaszkodnak, és így utaznak a méh fészekbe, ahol belepottyannak egy méhsejtbe.
Ha szerencséje van a nünükelárvának, méhpete is lesz a sejtben, és ezt eszi meg először. Ha nincs, vagy egy másik nünükelárva már behabzsolta, akkor sajnos a hoppon maradt példánynak itt be is fejeződött földi pályafutása. A szerencsés viszont a méhpete elfogyasztása után átvedlik egy másik lárvaalakká, és innentől már a méhsejtben lévő mézen éldegél. Ezután még több átalakuláson megy keresztül, miután imágó lesz belőle, azaz kifejlett nünüke.
A nünükék szaporodását tovább nehezíti, hogy minden nünükefaj csak egy méhfajjal van ilyen szállítói kapcsolatban. Így, bár sok ezer petét raknak a nőstények, csak nagyon kevesen jutnak el a kifejlett állapotig.
Egy szerencsés példány, aki minden akadályt sikeresen vett a nünükévé válásban
Vigyázz! Mérgező. Vagy mégsem?
A nünükéket sokan megvádolták azzal is, hogy veszélyes, mérgező teremtések. Ez részben igaz, valóban termelnek egy kantaridin nevű méreganyagot, de ezt védekezésképp teszik. Mivel a nünükék fehérjedús falatok lehetnek a ragadozóknak, így ezzel tartják távol őket. A kantaridin rosszízű, sárgás folyadék, és kisebb testű állatok számára súlyos tüneteket okozhat ez a méreg.
Ha hozzáérünk, kibocsájtja ezt a sárgás folyadékot, amely az emberi bőrre kerülve kisebb, fájdalmas hólyagokat okozhat, vagyis hólyagokat húz. Innen kapta egyébként a nünükék családja a hólyaghúzófélék nevet.
A méreg sokszor lehet gyógyír is, persze megfelelő kezekben és hozzáértő használattal. Az ókori görögök például a nünüke sárgás folyadékát kis adagban gyógyszerként használták.
Mi köze a nünükének a tehénhez?
És hogy honnan ez a helyes név? Az irodalom szerint az „ünüke” szóból ered, amely a fiatal tehenek ma is használatos ünő megnevezésével rokon. Úgy is mondhatnánk, hogy a nünüke másik neve kis tehén, amely találó is, hiszen igen nagy, esetlen mozgású és hatalmas étvágyú. Tápláléka fiatal gyenge füvek, boglárkák, pitypang, ibolyák és egyéb növények.
Nagyok, falánkok és esetlenek
Összességében elmondhatjuk, hogy a nünükék, bár elég nagyok, teljesen ártalmatlanok, de inkább csak szemmel figyeljük őket, vagy fotókat készítsünk róla.
És most nézd meg a nünükék érdekes nászát, garantáltan lelassít és beszippant majd a látvány.
A cikk 2020 áprilisában jelent meg először.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
