Nagykőrös és Kecskemét között, a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások során találták meg a 7. században eltemetett, 30–40 év körüli avar nő háborítatlan sírját.
2022 tavasza óta zajlik a bontó munkálat és régészeti megfigyelés a Nagykőrös és Kecskemét közötti útszakasz felújításával párhuzamosan. A projekt során hét, előzetesen „felderített” lelőhelyet tárnak fel, ahol túlnyomórészt római kori szarmata települések nyomaira leltek. A főként félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, illetve árkok maradványai a Krisztus utáni 3-4. századra tehetőek.
Ezek között találtak rá a Nagykőrös-Fekete lelőhelyen, több mint két méter mélyen egy, a kora- és középavar korszak határán, tehát megközelítőleg a 600-as évek közepén eltemetett nő teljes csontvázára.
Az MTI-nek nyilatkozó Fazekas András Kristóf régész szerint az észak-déli tájolású sírban a koponya bal oldalán egy színarany lemezgömbös fülbevaló, a koponya környékén egy kupacban borostyán és üvegpaszta gyöngyök, a medencén lévő bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés tette kétségtelenné, hogy egy, az elmúlt közel másfél évezred viharait átvészelő, háborítatlan sírra bukkantak.
A csontok felszedésekor a régészek megtalálták az arany fülbevaló párját is. Az ékszer a „Jánoshida-típusba” sorolható kislemezgömbös fülbevaló, amelynek eredete a 7. század középső harmadára tehető.
Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta, hogy a fülbevalókon a több mint egy centiméter átmérőjű színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott, egyenként három milliméter átmérőjű aranygyöngy található, amelyekhez kapcsolódik az aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika. Érdekessége, hogy ez a típusú fülbevaló kifejezetten ritkának számít a Duna-Tisza közén – tette hozzá.
Fazekas András Kristóf kiemelte: az önmagában is értékes leletegyüttes a korszak temetkezési szokásairól is számos fontos információval szolgál. Egyrészt a sírgödör rövidebb oldalain, a lábnál és a fejnél lemélyedések voltak megfigyelhetőek, amelyek egy sírépítményt feltételeznek. Erre helyezhették rá a deszkakoporsót, amelyre egy darab birka- vagy kecskehúst is fektettek, hogy „a halott ne éhesen menjen át a másvilágra".
A feltárás eredményeit videón is bemutatja a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa, amit itt nézhetsz meg:
