A napokban lefotóztak egy uráli baglyot, ami önmagában még nem is lenne túl izgalmas. Az érdekesség az, hogy a madarat egy alföldi településen kapták lencsevégre.
Az uráli bagoly Magyarországon csak az északi hegyvidékeken költ, fészkelőállománya mintegy 150-260 párra tehető. A fészkeitől általában nem kóborol messzire, ezért is számít kuriózumnak, hogy minap az alföldi Doboz határában, a Faluhelyi-erdőben jelent meg egy példány, amelyet azóta többször is láttak.
A madár valószínűleg az Erdélyi-szigethegységből érkezett hozzánk a szinte teljesen összefüggő, folyó menti erdőket követve. Doboz a Dél-Tiszántúl legerdősültebb területén fekszik. Arra még nem volt példa, hogy az Alföldön fészket rakott volna egy uráli bagoly; a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai kíváncsian várják a fejleményeket.
Az uráli bagoly egyébként északi elterjedésű faj, elsősorban Oroszország északi tájain és a skandináv országokban honos. Európai állományát 100-150 ezerre becsülik. A hegyvidéki erdőtársulások (gyertyános-tölgyesek, bükkösök) lakója. Elsősorban az idős, zárt erdőségeket kedveli. Fészket nem épít, hanem más nagy testű ragadozó madarakét foglalja el. A természetes faodvakat is előszeretettel használja.
Ami a külsejét illeti, egy meglehetősen termetes, nálunk az uhu után a második legnagyobb bagolyfajról van szó. Érdekessége, hogy a macskabagolyhoz hasonlóan neki sincsenek tollfülei. Nagy busa feje és feketén világító szeme alapján viszonylag könnyen felismerhető. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Kapcsolódó cikkeink:
Telelő madarak dömpingje a nyíregyházi Szelkó-tónál
Újra szabadon szárnyalnak a meggyógyított darvak
Már 17 ezren vannak, de egyre gyülekeznek
Madárparadicsom az ország peremén
