A kecsege (Acipenser ruthenus) a most zárult közönségszavazáson 60 százalékával előzte meg a másodikként befutó galócát (25 százalék) és a harmadik vágódurbincsot (15 százalék) - tudatta a Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.
A szakember ismertetése szerint a rajt-cél győzelmet arató kecsege különös megjelenésű hala vizeinknek. Orra megnyúlt, testét pikkelyek helyett csontvértek védik, belső vázát porc alkotja, farokúszója a cápákéra emlékeztet. Élőhelye az oxigénben dús folyóvizek sóderes-homokos vagy kemény agyagos mederszakasza, ahol a fenéken keresi kisebb gerinctelen állatokból álló táplálékát.
Kedvence a tiszavirág lárvája, amelyet ormányával az aljzatból is kitúr. Általában néhány fős csapatokat alkot, a tél közeledtével azonban nagy rajokba verődik a mélyebb részeken. A tiszai halászok valaha ilyenkor vették elő két csónakkal vont húzóhálójukat, a palónyát, amellyel néhány kerítés elegendő volt a napi zsákmány megszerzéséhez.
Mára azonban a kecsege duzzasztott folyószakaszokról eltűnt és máshol is vészesen megfogyatkozott. Ez indokolta, hogy 2014-ben kivették a fogható fajok köréből, horogra, vagy hálóba akadt példányait vissza kell engedni - hangsúlyozta Harka Ákos.
Az elnök fontosnak nevezte, hogy a faj mesterséges szaporításból származó ivadékainak rendszeres telepítéséhez sikerüljön anyagi forrásokat találni, mert ez sokat segíthet a hazai állomány megerősödésében.
A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal és a magyar bucó érdemelte ki Az év hala címet.
