Akár kétméteres kígyókat is megtámad, a fiókák pedig már egészen kiskoruktól fogva náluk sokkal nehezebb kígyókkal (is) táplálkoznak.
Ez a vágómadárféle Európa délnyugati, délkeleti és keleti részén, Nyugat-, Közép és Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet nyugati illetve északi részén, az indiai szubkontinensen, Kína és Mongólia kisebb területein valamint egy sávban Afrikában Guineától Etiópiáig él. Magyarországon – elsősorban középhegységeinkben – rendszeresen fészkel, viszont csak kis számban, 24-51 pár összesen. Áprilistól októberig fordul elő nálunk, a telet az egyenlítői szavannákon tölti.
Azokat a helyeket kedveli, ahol ritkák a fák, facsoportok, bozótosok, viszont naposak. Nagy vadászterületre van szüksége, zsákmányát a levegőben szúrja ki. Étlapján elsősorban siklók szerepelnek, emellett békát, gyíkot, kisebb emlősöket, madarakat fogyaszt, és persze kígyókat, akár két méter hosszú, megtermett példányokat is. A fészkelőhelytől akár több tíz kilométerre is eljár portyázni.
A kígyászölyv testhossza 62-67 cm, szárnyfesztávolsága 185-195 cm, a hím 1200-2000 g, a tojó pedig 1300-2200 g. Színe szürkés, barnás, szárnya és teste alsó fele fehér.
Fészkét részben maga építi, részben más madaraktól foglalja el, általában alacsony fákon, erdő híján pedig sziklákon lakik. A költési időszak április végén van, jellemzően egyetlen tojást rak, és 45 napig kotlik rajta. A fióka 60-80 napig a fészekben marad, és már kiskorában megbirkózik nála jóval nagyobb kígyókkal, amit a szülőmadár ad neki, mégpedig úgy, hogy csak annyit nyel le, amennyit aktuálisan meg tud emészteni, a hüllő többi része sokáig kilóg a csőréből.
A kígyászölyv Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
Most ki is színezheted, a színezőt ide kattintva tudod letölteni.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
