Levegője tisztította a tüdőt, kénes vizű forrásai csillapították a szomjat, a szőlőtőkék helyére épült villákban és összebújós kertekben írók, művészek találtak menedékre. A Svábhegy mindig is a főváros kedvelt kirándulóhelye volt, de a régi fotók tanúsága szerint üzemelt itt síugró sánc, és kacskaringós útjain rendeztek autóversenyt is. Kalandozz a múltba a Turista Magazinnal!
Azt sose fogjuk megtudni, hogy pontosan kik voltak a vendégei az úri közönséget kiszolgáló Svábhegy szállodának 1915-ben, de az biztos, hogy a környék népszerűvé válásával egyenes arányban nőtt a máshol lakó, de a hegyen szívesen tartózkodó és szórakozó úri közönség száma. Nem lehetett okuk panaszra, mert a szálló első ránézésre feltehetőleg minden igényüket kielégítette.
Svábhegy szálloda a Fogaskerekű Svábhegy (Szabadsághegy) megállójánál (1915) - Fotó: FORTEPAN
Örökre homály fedi, hogy hány bakancsos kirándulás kezdő- és végpontja volt az Ybl Miklós által tervezett Széchenyi-kilátó, és vajon mennyi jól és rosszul végződő randevút látott. Az építmény eredetileg a Városliget bejáratánál állt, és csak a Hősök tere kiépítésekor helyezték át a hegyre 1898-ban.
Svábhegy, Széchenyi-kilátó (1922) - Fotó: FORTEPAN
Miután Herceg Esterházy Antal 1926-ban megjárta autóval a Núbiai-sivatagot az Angol beteg című filmből híressé vált Almásy László gróffal, próbára tette magát hazai pályákon is. Bugatti versenyautójával épp egy poros kanyarban kapták lencsevégre a svábhegyi verseny edzésen 1928-ban. Veterán autósszemüvegét nagyon irigyeljük tőle.
Herceg Esterházy Antal Bugatti versenyautójával (1928) - Fotó: FORTEPAN/Szávoszt-Vass Dániel adományozó
Az első fogaskerekű 1874- június 24-én, egészen pontosan délután 4 órakor indult útjára. 1927-ben a pályát és a szerelvényeket is korszerűsítették, majd két év múlva a villamosított vasutat újra megnyitották a forgalom előtt. Az alábbi képen látható kedves fehér sapkás hölgy és a kisfiú 1939-ben utazott a kirándulók között népszerű járművel. Épp a Svábhegy megállóban mosolyognak a kamerába.
A Fogaskerekű Svábhegy megállója a Hollós út felől nézve (1939) - Fotó: FORTEPAN/Lissák Tivadar adományozó
A fotón szereplő síelő kiléte ismeretlen, de annyira szépen ugrott 1954-ben a hegyen lévő sáncon, hogy mozdulata örökre fennmaradt az utókor számára. A Sváb-hegy legmagasabb pontján, Normafán két síugró sánc is létesült, amelyek a hazai bajnokságok mellett nemzetközi ugróversenyeknek is otthont adtak.
Svábhegy, síugró sánc (1954) - Fotó: FORTEPAN/Szent-Tamási Mihály adományozó
Kapcsolódó cikkek:
Buda szellemei - Múltidéző túra a Széchenyi-hegytől a Városmajorig
