A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint a mikroműanyagok jelentős részben a műszálas ruhák mosása révén kerülnek a Tiszába.
A 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik, legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre, fizikai hatás következtében. – olvasható a SZTE kutatóinak közleményében.
Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.
Az elmúlt több évtizedben - amióta műszálas ruhák léteznek - a szennyvízzel a műanyagok a folyóba kerültek, és ott jó darabig is maradnak, hisz 500-1000 évig nem bomlanak le.
Illusztráció
A Tisza mikroműanyag-szennyezettségét a forrástól egészen a torkolatig három éve vizsgálják a szegedi kutatók, akik évente mérik az üledékben lerakódott mikroműanyagok mennyiségét, és műholdfelvételek alapján is elemzik a víz lebegtetett hordaléktartalmának változását.
Az SZTE kutatói a tervek szerint tovább folytatják a munkát, nemcsak a Tiszán, de esetleg más folyókon is, arra is választ keresve, hogy az árvizek miként szállítják tovább a szennyezést, és hol rakják azt le. A szakemberek arra is kíváncsiak, mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, és milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra - áll a közleményben.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
