Az állat a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Mikla-pusztától délre, a halastó és a csatorna határán esett csapdába és pusztult el. Korábban ezen a vidéken nem fordult elő a faj.
A tetemre augusztus 10-én bukkantak rá, és a természetvédelmi őrszolgálat segítségét kérték az azonosításhoz. Kiderült, hogy nutriáról van szó, ami egy Dél-Amerikában őshonos faj. Európába a prémje miatt telepítették be, és 2014-ben felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére.


„A nutriát még a közelmúltban is sokfelé tenyésztették Magyarországon, sőt, házikedvencként is tartották. A 41/2010. (II.26.)-os, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet már az ország őshonos növény- és állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok között sorolja fel” – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán.
A nutriát mocsári hódnak vagy hódpatkánynak is nevezik. Ideje nagy részét a vízben tölti. 5-9 kilogrammos súlyt érhet el, járatrendszereivel nagy károkat tud okozni a gátakban. Pusztítja a vízi növényeket és a nádasokat, veszélyt jelent az őshonos, védett fajokra. Csak pár száz méterre távolodik el a víztől, de így is nagy károkat okozhat a szántóföldi növényekben is. Szapora állat, egyszerre 2-9 kölyköt nevel.
Itthon viszonylag ritkán fordul elő, legutóbb 2020 tavaszán találtak egy elgázolt példányt a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, de Kunszentmiklós és Pétervására külterületén is megfigyelték már.


A nutria szaporodásának megakadályozása különösen fontos. Az invazív fajok kiszorítják a hazai fajokat, átalakítják az élőhelyüket. „Minden évben újabb behurcolt fajokat találnak a kutatók, ezért fontos ismételten felhívni a háziállattartók, akvaristák figyelmét, hogy a megunt házi kedvenceket ne engedjék ki a szabadba, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek a hazai flórára és faunára nézve” – írja a nemzetipark-igazgatóság. A probléma fennáll például a Naplás-tó esetében is, ahol a szabadon engedett ékszerteknősök jelenléte veszélyezteti az őshonos mocsári teknősökét.
Forrás: knp.hu