Bár több gömöri település vallja, hogy Mátyás király ott kapáltatta meg az urakat az ismert mesében, az bizonyos, hogy manapság szinte mindenkinek, a felelősen gondolkodó természetjáróknak meg pláne meg kell ismernie a Gömörszőlősön található Ökológiai Intézet előremutató munkáját.
Új sorozatunkban olyan ökológiai kezdeményezéseket kívánunk bemutatni, amelybe a kéktúrát járva, vagy éppen más jelzést követve mi magunk is belefuthatunk. A kéktúrázók népes tábora általában imádja Gömörszőlős apró települését, ahol a népi építőművészet számos szépségére lehet ma is rácsodálkozni, többek között az ország minden bizonnyal legszebb telefonfülkéjére és a sajnos éppen nem működő gyapjúfeldolgozó műhelyre, vagy ahol, ha jókor érkezünk, nem mellesleg specialty kávét kaphatunk a vegyesboltban.
Az a bizonyos telefonfülke
A természet megismerésére törekvő, az ökológia, a hagyományok és a helytörténet felé nyitott természetjáróként nagyon nem érdemes átrohanni ezen a kedves településen. S ha már megállunk a népi építőművészet valóban páratlan alkotásainál, érdemes az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkáját is megismerni. De ne rohanjunk előre, lássuk először a falut!
OKT-s bélyegző a település központjában
Már a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat stábja is - akkor még kitérőt téve - megállt Gömörszőlősön, hogy rácsodálkozzon a település épített örökségére. Ebben É. Kovács László helyi lakos volt segítségükre, aki nagy intenzitással vetette bele magát a település értékeinek megőrzésébe. Ő volt a Tompa Mihály Emlékbizottság és a helyi néprajzi gyűjtemény létrehozója, a gyönyörű, fakazettás templomban pedig az észak-magyarországi, famennyezetes templomokról készített egy kis kiállítást.
A templom nemcsak gyönyörű, de a kis kiállítás segíti tudatosítani az egész Kárpát-medencében egyedülálló örökséget
Amit a később polgármesterként ügyködő É. Kovács László létrehozott, az ma is működik: megnézhető a szabadtéri gyűjtemény, a néprajzi gyűjtemény, a településen évek óta megrendezett művészeti táborok anyagát feldolgozó galéria, a Tompa Mihály Emlékszoba, és persze a templom is kihagyhatatlan látnivaló, ahol egyébként a filmsorozatban bemutatott kiállítás is látható még.
A néprajzi gyűjtemény egy igazi kincsesláda
A település épített környezete annyira magával ragadott bennünket, hogy azt hamarosan egy külön képgalériában mutatjuk be, hiszen a fotók sokkal meggyőzőbbek e tekintetben. Ezt a cikkünket a vidék megújulását szívén viselő, egykori és mai településvezetők munkásságával összhangban az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkájával folytatjuk, amelyet egyébként előzetes egyeztetéssel szintén meg lehet ismerni személyesen is.
Talajborítás és talajmegújító mezőgazdaság: szántóföld helyett termőföld
A globális éghajlatváltozás arra ösztönzi az emberiséget, hogy alapjaiban gondolja át tevékenységét az élet minden területén. 2021-2022 rendkívüli aszálya nemcsak arra hívta fel a figyelmet, hogy vízlevezető vízgazdálkodás helyett vízmegtartó vízgazdálkodásra volna szükség a változó körülmények miatt, hiszen a táji léptékben kialakítandó víztestek, illetve az általuk a téli és tavaszi időszakban vízzel feltöltődő talajok százmilliárdokban mérhető terméskiesést előzhetnek meg, de arra is, hogy a legjobb vízmegtartó maga a talaj. Amiről, és különösen annak degradációjáról, valamint szénmegkötő képességéről viszont kevés szó esik, pedig kulcsfontosságú az ökológiai katasztrófa éppen zajló történetében.
Korábban természetes volt, hogy az év bizonyos időszakában víz alatt álltak egyes földek, de azok jellemzően gyepek voltak, és a folyószabályozásokat követően nagy részüket azóta bevonták a jövedelmezőbbnek tűnő szántóföldi gazdálkodásba. Hogy az Alföld rohamos ütemben történő elsivatagosodását hogyan kezeljük, de a vízmegtartás szempontból is kulcsfontosságú a mezőgazdaság kérdése.
Jóval kevesebb szó esik ugyanis arról, hogy a jelenlegi művelési technológiák alkalmazásával maguk a gazdák alakítanak ki 20-30 centiméterrel a felszín alatt egy olyan tömör, vízzáró réteget, amely meggátolja a víz leszivárgását.
Ez az ún. eketalp-betegség hozzájárul a belvízkárokhoz is, de ugyanezen jelenség miatt az évi csapadékmennyiség egy jelentős része egyáltalán nem hasznosul a talajban, a víz elfolyik, illetve elpárolog. Az ökológusok egyöntetű véleménye szerint a talaj degradációja és eróziója globális szinten folyamatos és egyre komolyabb probléma, amelynek megoldása a művelési technológiák átalakításával érhető el, ahogy a vízmegtartás mellett klímavédelmi szempontok szerint is ideje lenne nagyon máshogy csinálni a dolgokat a mezőgazdaságban (is). Magyarul szólva, a mélyszántás megöli a humuszt, általa a víz és a szén jelentős része eltűnik a földből, ez utóbbi ráadásul jelentősen katalizálja a klímaváltozást, de a műtrágyázás és a zöld forradalom eddig ellensúlyozta ezt a mezőgazdaságban megfigyelhető negatív folyamatot.
Mivel a talajnedvesség lényeges mértékben csökkent az európai mezőgazdasági területek nagy részén, így hazánkban is, továbbá az előrejelzések szerint ez a trend csak erősödni fog a jövőben, a területhasználatokat és a művelési technológiák átalakítását is muszáj lesz újragondolni. A világon egyre inkább terjed a víztakarékos, talajforgatás nélküli, ún. no-till (szántást nélkülöző) mezőgazdaság. A dolog kulcsa abban rejlik, hogy a szántással jelentősen lerontjuk a talajban élő mikroorganizmusok aktivitását, pedig azoknak a szervesanyagok lebontásával kulcsszerepük van a talaj minőségét egyértelműen meghatározó humuszképzésben. A szántás révén a talajok humusztartalma évtizedek óta csökken, a talajok kiszáradnak és erodálódnak, és a műtrágyázás egyre kevésbé képes a terméshozamok növelésére, vagy stabilizálására a megváltozott körülmények közepette.
Mindezt az új módszer egyszerűen megoldja, de ez csak a talajmegújító mezőgazdaság egy része, ahhoz hozzá tartozik a takarónövények használata is, amely segít megkötni a szenet, az árnyékolás révén hűti a talajt és segít megtartani annak nedvességet. Ezzel az ún. mélymulcsos módszerrel gyűlt össze Gömörszőlősön több évtizedes tapasztalat.
Az intézet által működtetett vendégház udvarán bárki tanulmányozhatja a konyhakertet
Bár a talajmegújító mezőgazdaság terméshozamai kapcsán még parázs viták vannak a szakemberek között, kérdés, hogy jó-e, ha megint a profit az első számú értékmérő ebben a történetben. Hiszen a mérleg túloldalán ott van a talaj regenerálódása, az egészséges talajok egyébként nagyon jelentős mennyiségű szénmegkötése, a műtrágyagyártás környezetszennyezése és a vízmegtartás.
Annyira egyébként biztos meggyőző ez az új technológia, s annyira biztos, hogy nagy a baj, hogy nagyságrendekkel nagyobb arányban kellene kísérletezni az új szemlélettel, csak hát nehéz máshogy gondolkodni. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkája ebből a szempontból kulcsfontosságú. Kéktúra előtt, vagy után mindenképpen érdemes megnézni a Gyulai Iván munkásságát bemutató, nálam sokkal meggyőzőbb videókat, illetve Kökény Attilának, a talajmegújító mezőgazdaság talán legismertebb magyarországi művelőjének TED előadását.
