Ez azt jelenti, hogy ezen a területen a világ élvonalába tartozunk, ami nem jó hír.
Hazánkban három őshonos, védett tízlábú rákfaj él: a kövi rák, a folyami rák és a kecskerák. Dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem kutatója egy új tanulmányában kifejti, hogy ezek mellett még nyolc idegenhonos tízlábú rákfaj került elő hazánk területéről. 1985-2014 között három, majd 2014-től kezdődően öt új idegenhonos populációit írták le a kutatók, olykor egymástól távoli vízgyűjtőkön.
élen aktív invazív márványrák
Az új rákfajok (cifrafák, jelzőrák, ausztrál vörösollós rák, mexikói törpe folyami rák stb.) akvaristáknak köszönhetően terjedtek el, amire a jövőben is lehet még számítani. Díszállat-kihelyezésekkel, élőhalszállítással és -kihelyezéssel újabb idegenhonos tízlábú rákfajok jelenhetnek meg hazánk vizeiben.
Az idegenhonos fajok sok esetben visszaszorítják az őshonosakat, ahogy egyes Dunamenti állományoknál történik: már tapasztalható a kecskerák populációjának csökkenése a vörös mocsárrák megjelenése miatt. Ráadásul az új fajok (például a jelzőrák, a kínai gyapjasollós rák és a vörös mocsárrák) járatrendszereket hoznak létre, így veszélyeztetik a partfalak, gátak, töltések állékonyságát. Az invazív tízlábú rákok ellenállnak az észak-amerikai eredetű rákpestisnek, és sajnos aktívan terjesztik is azt.
Cifrarákok egy balatoni kikötőből
„A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén nemzetközi és hazai összefogással zajló kutatások egyre inkább rávilágítanak e fajok összetett, sok esetben visszafordíthatatlan hatásaira, melyek kihatnak vizeink ökológiai állapotára, a víz- és halgazdálkodási tervek megvalósítására, de esetenként a közműhálózatok fenntartására is” – írja az egyetemen a sajtóközelményében, hangsúlyozva, hogy még több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy meghatározzák egyes fajok valós ökológiai, természetvédelmi és gazdasági kockázatait.
Kiemelt képünkön: Invazív vörös mocsárrák a Dunából. Fotó: Dr. Weiperth András
