Szembejött velem egy döbbenetes archív fotó az 1860-as évekből: a mai Déli pályaudvar felett teljesen üres a budai hegyoldal. A kép annyira látványos, hogy újra akartam azt fotózni. Ekkor kezdődött az időutazás: hol állt a Budai Indóház?
Úgy néztem, hogy a korabeli kép valahonnan a Vár oldalából készülhetett, hiszen még a Tóth Árpád sétányról készített Google utcaképen is egyértelműen beazonosítható a Széchenyi-hegy jellegzetes törése a pályaudvar mögött. Az interneten elérhető szöveges források is egyértelműen a mai fejpályaudvar helyére teszik annak elődjét. Azonban mielőtt útnak indultam volna, hogy megkeressem a fotó elkészítésének helyszínét, biztos, ami biztos, beültem a helytörténészek által minden bizonnyal jól ismert Budapest Időgépbe, hogy korabeli térképeken is ellenőrizzem a pontos helyszínt.
FSZEK Budapest Gyűjtemény
Mit nekem sorozatnézés, ha van Hungaricana!
Nem tudom, ki ismeri, vagy sem, de számomra lenyűgöző, hogy létezik egy olyan, zömében ingyenesen elérhető szolgáltatás, mint a Hungaricana közgyűjteményi portál, amelynek célja, hogy a „nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé”.
A folyamatosan frissülő adatbázis virtuális gyűjteményei egyrészt szinte kötelezőek karantén idején minden kultúrlény számára, másrészt egyáltalán nem csak a magamfajta kíváncsiskodók számára készült, hiszen a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.
Nézzük, mit tud a Hungaricana!
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívuma felöleli az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését: itt összesen mintegy 20.000 órányi hangfelvételt találunk! Böngészhetünk továbbá levéltári dokumentumok végeláthatatlan sorában, ahol sok egyéb mellett Mária Terézia úrbéli tabellái között pár kattintással megtudhatjuk, hogy 1767-ben milyen volt a parasztság helyzete településünkön. A térképek és építészeti tervek között a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, vagy éppen a Hadtörténeti Intézet digitalizált történelmi térképei között kutakodhatunk.
A mintegy 100.000 térképszelvény között olyan kincsek lelhetők fel, mint az Osztrák-Magyar Monarchia területét ábrázoló térképek.
A könyv- és dokumentumtár mintegy 10 millió oldalt tartalmaz múzeumok, levéltárak saját kiadványaiból (évkönyvek, sorozatok, folyóiratok, helyi lapok, iskolai értesítők, hazai és határontúli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok, stb).
A helyismeret iránt fogékony természetjárók minden bizonnyal a Képcsarnokot és az online elérhető történelmi térképeket találják majd a legérdekesebbnek. A Képcsarnok 18 intézmény sok százezer képi dokumentumát adja közre, köztük például a megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon használható Fortepan gyűjtemény anyagát is. A MAPIRE adatbázis pedig a legnagyobb hazai térképtárak anyagát tartalmazza. Vigyázat, térképmániások számára függőséget okozhat: a nagy felbontású digitalizált térképeken bőven elveszhetünk a részletekben anélkül, hogy észrevennénk, vége a lezárásoknak (remélhetőleg)!
Repülés a Budapest Időgéppel
A Budapest Időgép a főváros esetében nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem az interaktív térképeket időben egymásra csúsztatva, szó szerint barangolhatunk az időben. És bár roppantul élveztem a kutakodást, elsőre kicsit meg is zavarodtam. Az 1837-es térképen egyáltalán nem látszik semmiféle vasút a mai Déli pályaudvar környékén, ami rendben is van, hiszen a pályaudvar őse éppen 160 éve, 1861. április 1-én nyílt meg a személyforgalom számára. A csúszkát állítva az 1872-es térképen már meg is jelenik a „Déli vaspálya”, de nem a mai helyén, hanem a „Márvány útczától” délre.
A Déli vaspálya már feltűnik a Márvány utcától délre az 1872-es térképen
Most akkor hol állt a kor viszonyai közepette komolyan felszereltnek számító egykori állomásépület?
1937-ben szintén a Márvány utcától délre található a pályaudvar a térkép szerint
Az időgép további térképein jól látszik, hogy eredetileg ezen a területen, a Mészáros utca mellett épült ki az egyre komolyabb létesítmény. Az 1937-es térkép egyértelműen ide helyezi a "M.Á.V. Déli pályaudvart", ettől északra azonban semmilyen vasúti létesítményt nem jelez a térkép. Az bizonyos, hogy a második világháborúban jelentős károkat szenvedett az állomás: az érkezési oldal lényegében teljesen elpusztult, s egészen az 1960-as évekig ideiglenes épületek szolgálták ki az utasokat. Az indulási oldal eredeti épületei ugyanakkor még egészen az 1970-es évekig működtek. Az időgép térképén jól látszik, hogy a ma látható, 1975-ben átadott modern épületkomplexum már az eredeti épülettől északabbra, a Vérmező mellett épült meg.
Ezen a térképen látszik az áttűnésből: a második világháborút követően a mai helyére került a pályaudvar
Hol az igazság tehát?
Az időgép térképén a bal felső sarokban található ikonra kattintva át lehet térni az eredeti térkép ugyanazon térképmetszetére is. Ezek már egyértelműen mutatják, hogy az indóház valóban a mai pályaudvar helyén állt, amely mai nevét amúgy 1873-ban kapta, a közhiedelemmel ellentétben nem földrajzi fekvése, hanem az építtető Déli Vasút után.
A lényeg azonban az, hogy az Időgépben egyedülálló módon vizsgálhatjuk a város átalakulását, keresgethetünk korabeli helyszíneket, sőt, eljuthatunk az egyes telkek, házak történetére és lakóira vonatkozó levéltári forrásokhoz is, ugyanis az Időgép össze van kapcsolva a Hungaricana hatalmas adatbázisával.
Mivel gyakran járok arra, egyik reggel csak megálltam a Róka utcán, pár lépéssel a Mészáros utcai kereszteződés felett, ahonnan eredeti, téves felvetésem szerint készülhetett a korabeli kép. Akár innen, akár a Tóth Árpád sétányról nézve a valódi időutazás az egykori kép összevetése a mai látképpel. A pályaudvarral együtt változott az egész város, nem mellesleg beépült a hegy, s ennek a változásnak a tanulmányozása roppant érdekes és tanulságos időtöltés, nem csak járványügyi korlátozások idején.
Kilátás a Róka utcából
