A helyi lakosok és a látogatók rosszallóan szemlélik, de a Debegió-hegyen csupán természetvédelmi okokból végeznek irtást. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság most szeretné eloszlatni a tévhiteket.
Göd, Sződ és Sződliget határán, az M2 által kettészelt területen fekszik a Debegió-hegy, amely tulajdonképpen csak a nevében hegy, valójában egy homoki gyepekkel és ligetes erdőkkel tarkított dombsor, nem mellesleg ritka állatok és növények élőhelye. A mintegy 100 hektáros terület része a Natura 2000 hálózatnak, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park oltalma alatt áll.
A gond az, hogy az agresszíven terjedő, invazív fajok, elsősorban a fehérakác és a nyugati ostorfa kiszorítják az őshonos fajokat, így a természeti értékek védelme érdekében a nemzetipark-igazgatóság 2017-18 telén eltávolítja a Debegióról a nem üzemtervezett erdőrészletekben található összes inváziós fásszárú növényt. A cél, hogy végül a terület visszanyerje az évszázadok során kialakult hagyományos arculatát - írják a weboldalukon.
A védendő értékek között szerepel a homoki kikerics, amely a Kárpát-medencén kívül csak néhány helyen fordul elő. A növény állománya mára mindenütt veszélyeztetett helyzetbe került az élőhelyek leromlása és az emberi tényezők miatt. A magyar futrinka - bár első ránézésre nem könnyű megkülönböztetni a „rokonaitól” - csak itt, a homoki területeken él. Állományai szintén veszélyeztetettek, ezért fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
Kapcsolódó cikkeink:
Túra a Nagy-Hárs-hegyi "örökerdőben"
Ez a cincér akár erdőket is képes kipusztítani
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
