Az utat fésűfogszerűen régies, oldaltornácos parasztházak szegélyezik. Fölöttük, a domboldalban földbe vájt pincék sorakoznak, melyek köré zöld erdő rajzol koronát. Már ennyi is elég lenne, hogy a családdal felfedezd a déli országrész egyik legszebb települését.
Az egyetlen utcából álló Óbányán száznál kevesebb házat tartanak nyilván, ám azok majd mindegyike példásan tiszta, felújított, s a kertek rendezettek. Ezt elismerendő, a falu megkapta a magyar községek közül elsőként a szépen rendben tartott településeknek járó Kós Károly-díjat 1992-ben.
Óbánya hangulatos főutcája (Fotó: Gulyás Attila)
Üvegszív és agyagművesség
A 18. század második felében német, sváb telepesek alapították a falut Altglashütten néven - üveghutát létesítettek, melyet a közeli szilikáthomok-bánya látott el alapanyaggal. Az üvegfúvás mesterségének hanyatlását követően a faluban elterjedt a fazekasság. Híressé váltak az óbányai fazekasdinasztiák, termékeik pedig messzi földek vásáraiba is elkerültek.
A falu tájházában az óbányai fazekasok munkáiból is ízelítőt kapunk (Fotó: Somogyvári D. György)
Jellegzetesek a mélybarna, mélytüzű, mintákban gazdag tányérok, bögrék és fazekak, melyek mázába „írópálcával” karcolták a motívumokat. A nagyüzemi ipari termelés azonban kiölte a szakmát, s ma már csak a helyi fazekaskiállításon és helytörténeti gyűjteményben találkozhatsz a fazekascsaládok egyedi motívumokkal díszített termékeivel. A település hagyományőrzői jelenleg azon munkálkodnak, hogy újjáélesszenek egy-két bemutatóműhelyt a látogatók számára.
Odorárium, ahol az illatoké a főszerep (Fotó: Somogyvári D. György)
A falucska meglepően csendes, a főúton ballagva hallatszik a fák suhogása, a települést átszelő Öreg-patak zubogása. Csupán a geometriai középpontban elhelyezett kocsma körül emelkedik a zajszint néhány decibelnyit. Akikkel találkozunk, szinte kivétel nélkül turisták. Túránk kiindulópontja a Stein-malom épülete, éppen ott, ahol a Réka völgyében futó Halász-patak találkozik a bekötőúttal. A közelben történelmi ereklyére utal a Skóciai Szent Margit emlékére emelt pácolt fakereszt.
A falu nyugati végéről indul a Dél-dunántúli Kéktúra kék jelzése Kisújbánya felé, s kezdődik a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló, 3 km-es Pro Silva tanösvény, amely öt állomással és táblákkal az erdőgazdálkodás jelentőségét hivatott bemutatni. Ugyanitt, a bal oldalon, az ifjúsági táborhely után, a fák mögött a szemfüles túrázó megpillanthatja a falu legújabb büszkeségét, Skóciai Szent Margit rhodesiai gránitból „faragott”, sejtelmesen futurisztikus szobrát.
Tóth Attila szobrászművész Skóciai Szent Margitot ábrzoló alkotása a pisztrángos tavak közelében található (Fotó: Somogyvári D. György)
A legenda szerint az Óbányára vezető út fölött lévő (s ma már csak a növényzettel benőtt öregtorony alapjait, a várfal és a védőárok maradványait sejtető) Réka-várban született Skóciai Szent Margit (1045-1093), Szent István egyik leányunokája, aki III. Malcolm skót király felesége lett. Sokat tett a skót állam kialakulásáért, a katolikus hit terjesztéséért. Ez utóbbi miatt avatták szentté 1261-ben. Neki szentelték az edinburgh-i vár legrégebbi szárnyában lévő kápolnát, melynek faoltárán rendszerint piros-fehér-zöld színű virágválogatás díszeleg. Az óbányai Szent Margit-kereszttől indul a róla elnevezett turistaút is.
Nem ronthatod el a napodat, ha az Óbányai-völgyben indulsz el egy sétára (Fotó: Gulyás Attila)
Friss levegő, csobogó patak, szurdok
Elhagyva Óbánya határát a Kéken az első léleknyugtató állomás a pisztrángos tavak. Ha a séta mellett romantikázni támadna kedved, ez a festői környezet ideális választás lehet. A Krémer-tanya és az arról elnevezett forrás után az útvonal két fő látványossága, a Csepegő-szikla, majd a Ferde-vízesés következik az Öreg-patak medrében - az előbbiért néhány ártalmatlan kősziklát kell meghódítanod, míg az utóbbit egy fahidacskáról csodálhatod meg.
Az Óbányai-völgy egyik szép természeti látványossága, a Ferde-vízesés (Fotó: Gulyás Attila)
Az ösvény - amelyet mellesleg a nép az Üvegesek útja néven ismer - a Gyűrűk Ura című filmet idéző szálerdő rengetegében kanyarog. Néhányszor át kell „szökellned” a mederben kialakított lépegetőköveken. Számtalan forrás fakad a vízfolyás mentén; nekünk ötöt sikerült azonosítani (Csúszós-, Krémer-, Pataki-, Bodzás- és Béke-forrás). Míg végül az őslakosok nélküli Kisújbányára érkezel 6,5 kilométert teljesítettél úgy, hogy a természeti szépségektől felpörögve, szinte észre sem vetted a távot.
Kapcsolódó cikkeink:
Kéken a Mecsekben
Új E-tanösvény a Kelet-Mecsek tájegységben
