Őshonos állatokat simogathatunk és fakazettás mennyezetben gyönyörködhetünk majd a Szaporcán nyíló Ős-Dráva Látogatóközpontban. A bemutató-épület valóban hiánypótló: eddig egyetlen hely sem nyújtott ilyen átfogó betekintést az Ormánság természeti és kulturális kincsei közé.
A Baranya megyei Ormánság legnagyobb településeinek, Sellyének és Vajszlónak a lakosságszáma sem éri el a 3000 főt, a vidék mégis számos különlegességgel büszkélkedhet: a falvak református templomainak fakazettás mennyezetét ősmagyar minták díszítik, a görgőkön szállítható, költöztethető „talpas házakat” pedig építészeti kuriózumként tartják számon. A környéken kőris, tölgy és nyárfaerdőségek találhatók, emellett népes őz, szarvas és vaddisznóállomány él itt.
Ezeket a természeti és néprajzi értékeket mutatja majd be az a látogatóközpont, amelyet a tervek szerint októberben adnak át. Az Ős-Dráva Látogatóközpont egy komplex területfejlesztés része: nem csak az Ormánságba látogató turisták örülhetnek - megindul a térség gazdasági és társadalmi felzárkóztatása is.
„Aki belép a látogatóközpont leendő aulájába, az a környék református templomaira jellemző fakazettákban gyönyörködhet majd, amelyekre védett növények képét festette Szatyor Győző ormánsági népi iparművész” - kezdi a látogatóközpont bemutatását Závoczky Szabolcs a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. - „Lesz még őshonosállat-bemutatónk és létrehozunk majd egy gyümölcsös és egy fűszerkertet is a tájra jellemző növényekkel.”
A Látogatóközpont az Ős-Dráva Program részeként, tulajdonképpen turistacsalogatás céljával épül, de a kezdeményezés nemcsak a környék turizmusára, hanem a térségben élők egész életére hatással lesz majd. A program része például a társadalmi felzárkóztatás és a vízrendszer rehabilitációja is.
„A Dráva medre folyamatosan mélyül, ez pedig hatással van a környék növény- és állatvilágára is: a mocsaras, erdős részekre kevesebb víz jut. A mostani munkálatok abban segítenek majd, hogy a megmaradt élőhelyek és az erdőállomány jobb állapotba kerüljön. Ezeknek az intézkedéseknek a részletei természetesen láthatóak lesznek a központban” - mondja a nemzeti park igazgatója.
A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik például a Szaporcai-holtág is, amely már 1967 óta védett területnek számít, és olyan ritka fajok lakják, mint a fekete gólya és a réti sas. „Nagy tanösvényeink is lesznek ezen vidéken, amelyek bejárásához képzett vezetőt is tudunk biztosítani. A vizek megismerésére kenutúrákat szervezünk” - teszi hozzá Závoczky Szabolcs.

A főépület a júniusi bokrétaünnepe idején
A Látogatóközpont várhatóan október végén nyitja meg kapuit, jelenleg is folynak a munkálatok. „Az épület már áll és körülötte a park is elkészült, most a látványelemek, apróságok felhelyezése zajlik" - mondja az igazgató. - „Minden korosztálynak igyekszünk kínálni valami különlegességet, interaktív környezetet teremtünk. A gyerekekre külön készülünk: az állatsimogatóban is várják őket programok, de magában a központban lehetőség lesz arra, hogy egyénileg, vagy csoportosan környezeti nevelési foglalkozásokon vegyenek részt.”
Kapcsolódó cikkeink:
Bokrétaünnep az Ős-Dráva Látogatóközpontban
Védelem a veszélyeztetett fajoknak

Így dolgoznak a legjobb hazai természetfotósok
A Filmdzsungel stúdió új sorozatában 16 hazai természetfotós meséli el saját történetét terepi munka közben.

Webkamerát kapott a Tisza-tavi gólyafészek
A legújabb poroszlói fészekkamerának köszönhetően indul a gólyashow a Tisza-tónál is. Összeállításunkban mutatunk még pár bekamerázott hazai fészket, ahol élőben, nap mint nap belenézhetünk a visszatérő fehér gólyák életébe, akár éjszaka is.

Megjöttek a füsti fecskék
Az ókorban azt hitték, hogy a fecskék a tavak fenekén töltik a telet az iszapba temetkezve. Ma már persze tudjuk, hogy Afrikából térnek vissza hozzánk tavasszal, ami a Körös-Maros Nemzeti Parkban most március végén történt.

Szofi idén is ontja a tojásokat
Bő egy hét telt el a gólyalány, Szofi hazaérkezése óta szárnyaszegett párjához, és máris lerakta az első tojását. Azóta kétnaponta tojik egyet, várhatóan szombaton folytatja.

Tovább fejlesztik a nemzeti parkokat
Folytatódik a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program. A KEHOP Plusz keretein belül a nemzetipark-igazgatóságok 42 milliárd forintot kapnak fejlesztésekre.