A sűrű, sötét füstöt okádó kémények látványa és az ehhez társuló csípős bűz ilyenkor télen vidéken szinte sehol sem ismeretlen. Bele sem gondolunk, mennyire toxikus keveréket alkot az égő bútorlap, ablakkeret vagy ruhanemű füstje a levegőben, amitől aztán számtalan egészségügyi problémánk lehet a szívinfarktustól a meddőségig. Utánajártunk, tehetünk-e valamit, ha elegünk van abból, hogy a szomszéd gumicsizmával fűt.
Érd, 2024. január 1. Bár a babona szerint újév napján elsőként egy férfinak kellene betennie a lábát a bejárati ajtón, most ezt én fogom megtenni, mert ki kell szaladnom valamiért az udvarra. Nem esik jól, de nem a hiedelem miatt, hanem mert ahelyett, hogy friss levegővel szívnám tele a tüdőmet (ugye, hát mégiscsak vidéken vagyunk, nem a „koszos, szmogos” fővárosban), torokkaparó füstöt lélegzek be. Beszaladok és bezárom az ablakokat. Szellőztetni most nem érdemes, hacsak nem akarom bent is egész nap élvezni ugyanezt az aromát. Amióta az eszemet tudom, ez megy Érden: bármit tűzre dobnak az emberek, ami a kezük ügyébe kerül, mindegy, hogy a város legszegényebb vagy leggazdagabb részein járunk.
A legszennyezettseg.met.hu oldalon tájékozódhatsz a légyszennyezettség aktuális mértékéről
A nyálkahártya-irritációtól a genetikai elváltozásig
Lehet, hogy nem is gondolnánk, de a magyaroszági légszennyezettségi adatokból kiderül, hogy a lakossági eredetű szennyezés – tehát a fűtés és az egyéb lakossági égetés – még az autók emissziójánál is nagyobb terhet ró a környezetre és az egészségünkre. A legszennyezettseg.met.hu oldalon élőben lehet nyomon követni az aktuális helyzetet és a szennyezettség várható alakulását. Ha a piros vagy a lila színnel találkozunk, már érdemes megfontolni, hogy az érintett településen inkább ki se menjünk a szabadba, mert többet árthatunk magunknak, mint amennyit használunk. Magyarországon általánosságban Budapesten, a Sajó völgyében, Pécsett és környékén a legrosszabb a helyzet. (Ha érdekel, milyen a levegő minősége az otthonod környezetében, a Levegő Munkacsoporttól beszerezhetsz mérőkészülékeket. Erről itt olvashatsz bővebben.)
A szálló por kifejezéssel gyakran lehet találkozni, de ezek az általában égetésből származó részecskék a látható pornál sokkal kisebbek, és minél apróbbak, annál súlyosabb egészségügyi problémákat képesek okozni. Ha eljutnak a tüdő léghólyagocskáiba, onnan már egyenes az útjuk a véráramba.
Leegyszerűsítve azt tudjuk mondani, hogy a gumiabroncs, a textíliák, a kezelt, festett fa ablakkeret, a bútorlap és a PET-palackok elégetésekor olyan mérgező gázok keletkezhetnek, mint az első világháborúban bevetett harci gáz.
Ez azonnal okozhat légzőszervi- vagy nyálkahártya-irritációt, de hosszabb kitettség esetén akár genetikai elváltozást, magzati károkat is, illetve szív- és keringési megbetegedéseket vagy a légzőszervi és egyéb létfontosságú szervek megbetegedését” – mondja Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.
Általában Budapesten, a Sajó völgyében, Pécsett és környékén a legvészesebb a helyzet
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tíz évvel ezelőtti tanulmánya szerint Magyarországon a szállópor-részecskék 13 000 ember idő előtti halálát okozzák évente. Ez a szám azóta némileg csökkent, legalábbis statisztikailag, de a számítások sajnos nem veszik figyelembe a nálunk nagyon is jellemző illegális égetést. „Sajnos nemcsak az említett korai halálokról beszélünk a légszennyezéssel összefüggésben, hanem
az évi közel 1 millió megbetegedésről Magyarországon, ami mind ennek a környezeti hatásnak róható fel. Kevesen tudják, de a halálos kimenetelű iszkémiás szívbetegségek feléért a légszennyezettség tehető felelőssé
– világosít fel Szegő Judit.
A legkisebb befektetést igénylő megoldás sem örvend népszerűségnek
A Levegő Munkacsoport kutatásából kiderül, hogy azoknak a 72%-a, akik érzékelik az illegális égetés problémáját (például észlelik, hogy a szomszéd kéménye fekete füstöt ont), semmit nem próbál tenni a helyzet megszüntetése érdekében. Az egyesület minden évben javaslatokat dolgoz ki, amelyeket a döntéshozók elé tárnak. „Sok módja lenne, hogy csökkenjenek a halálozási és megbetegedési számok. Sajnos a legkisebb befektetést igénylő megoldás sem örvend népszerűségnek, ami a szemléletformálás” – tudom meg. Adataik szerint az égetők mindössze 15%-a az, aki nem tudná megfizetni a szabályos tüzelőanyagot, és akin állami támogatással lenne szükséges segíteni. Ez kevesebbe kerülne, mint amennyi gazdasági kárt a megbetegedések okoznak.
Az illegális égetés ugyanakkor sokszor a nemtörődömség és a felelőtlenség számlájára írható.
Az otthonok korszerűsítésének támogatása, a nedves tűzifa árusításának tiltása és a háztartási tüzelőanyagok definiálása rendeletben, az ettől eltérő anyagok égetésének hatékonyabb tiltása, bírságolása vagy az avarégetés büntetésére vonatkozó szigorítás mind szerepeltek már a javaslatok között, de ezek közül csak az utóbbinak sikerült majdnem megvalósulnia. Jelenleg az önkormányzatok döntik el, hogy lehet-e kerti hulladékot égetni, és ha igen, mikor, pedig a lombégetéssel szintén rendkívül káros anyagok jutnak a levegőbe.
A szálló por belélegzése nagyjából annyira káros lehet, mint a dohányzás
2021-ben még elmarasztalást is kaptunk az uniótól a borzalmas légszennyezettségi adataink miatt a 2005-től 2017-ig tartó időszakban, ám az ügyben azóta sem történt semmi.
Mit tehetek, ha a szomszéd szeméttel fűt?
A levegő védelméről szóló 306/2010. számú kormányrendelet szerint csak kereskedelemben kapható tüzelőanyagokat, a háztartásban keletkező papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő kezeletlen fahulladékot lehet elégetni. A hulladékégetés miatt naponta 300 000 forintos bírságot lehet kiszabni. Valószínűleg sokan nincsenek vele tisztában (vagy nem tulajdonítanak neki elég nagy jelentőséget), hogy attól, hogy valami tartalmaz fát, még nem feltétlenül vethető be tüzelőként, és simán elégetik az OSB-lapot, a parkettát, a bútorlapot vagy bármilyen kezelt faanyagot. Mások gumit, olajos rongyot, használt ruhát, de akár műanyag palackot is tűzre vetnek.
Egy 2017-es országos reprezentatív felmérés szerint (Kantar Hoffmann) a legtöbben kerti hulladékot égetnek (22%), 13% háztartási szemetet, 6% kezelt fát és szintén 6% rongyot, ruhaneműt és lábbelit, 3% műanyagot, 1% gumit. Sokan mindezt nyílt téren is megteszik.
Ennek az eredményét láthatjuk sűrű, fekete füstként gomolyogni az ég felé, vagy rosszabb esetben az udvarunk felett. Ha nem szeretnénk tovább együtt élni a jelenséggel, első lépésben próbáljunk meg szót érteni az illetővel, hátha csak az ismeretek hiányáról van szó. A Levegő Munkacsoport szórólapokat és tájékoztató füzeteket készített a helyes fűtésről (például ezt), illetve egy részletes videójuk is van a témában, ha szeretnék teljesen képbe kerülni:
Amennyiben jogi útra terelnénk az ügyet, nem árt felkészülni arra, hogy hosszú út áll előttünk. Ha a jogsértő magánszemély, a kormányhivatal területileg illetékes járási hivatalához kell panaszlevelet benyújtani, azonban ha valaki ipari tevékenységgel szennyezi a levegőt, a vármegyei kormányhivatalok megyeszékhelyen lévő járási hivatalainak környezet- és természetvédelmi főosztályainál kell panaszt tenni (és lehet például fotót, videót, tanúvallomást csatolni). A hivatalok kötelesek eljárást indítani, de ezek mindig hosszú ideig tartanak, és sok helyen nincsenek felkészülve sem szakmailag, sem humánerőforrás terén, sem a pénzügyi feltételeket tekintve.
Ha úgy döntünk, belevágunk, érdemes jelezni a rendőrségnek (egy jegyzőkönyv segíthet a bizonyítási eljárás során), gyűjthetünk aláírásokat a szomszédoktól, magunk mellé állíthatunk civil szervezeteket, kormányzati képviselőket. A hatóság ugyan köteles lenne megelőlegezni például egy szakértői vizsgálatot, de ez elég költséges, és sokszor nincsenek meg hozzá az anyagi feltételek. A panaszos is vállalhatja ennek a költségét, amit – ha bebizonyosodik a jogsértés – behajtanak az elkövetőn. Az is fennakadást okozhat, hogy a Btk. és a hulladéktörvény eltérően határozza meg a hulladék fogalmát.
Nyílt téren égetni ugyanúgy tilos
„Az eljárások hosszúak, a hivatalok nagyon kicsit kapacitással bírnak, ezen csak kormányzati szinten lehet segíteni, a Levegő Munkacsoport ezért harcol hosszú évek óta, s azóta a hatóságok még további gyengülésének is tanúi lehettünk” – mondja Szegő Judit.
Mit tehetnek az önkormányzatok?
Indíthatnak felvilágosító kampányt, beszélgetést az érintettekkel, összefoghatnak a polgárőrséggel, a közterület-felügyelettel, a járási hivatallal, illetve, ha módjukban áll, anyagi támogatást szolgáltathatnak a rászorulóknak.
Érden fűtés-hozzájárulásra lehet pályázni, régebben tűzifát osztogattak. Dr. Barabás Emőkétől, az érdi polgármesteri hivatal igazgatási és hatósági főosztályvezetőjétől megtudom, hogy bár egy ideje már nem hozzájuk érkeznek be a panaszok, de így is látják, hogy nagyon is létező problémáról van szó. A tapasztalatuk szintén az, hogy a jelenség nemcsak a legszegényebb társadalmi rétegre jellemző; nemtörődömségből azok is égetnek szemetet, akik megtehetnék, hogy rendes tűzifát használnak. Pedig a nyomtatott és online újságokban, a közösségi médiában és hirdetőtáblákon is igyekeznek felhívni a figyelmet a helyes tüzelés szabályaira minden szezon kezdetén.
Az égetés azonban sajnos nemcsak fűtésszezonban probléma, sokan nyáron nyílt téren gyújtják fel a hulladékot vagy az avart, de ez utóbbi állítólag évről évre kisebb számban fordul elő. Az avarégetést, bár rettentően káros, minden önkormányzat saját hatáskörben szabályozza; Érden szigorúan tilos.
Az avarégetésről az önkormányzatok saját hatáskörben döntenek. Van, ahol kijelölt időszakban szabad égetni, pedig rettentő káros az egészségünkre
Éppen múlt héten mértek gyászos adatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint Magyarországon: majdnem nálunk volt a legrosszabb a levegő minősége egész Európában. A budapesti levegőt egyenesen a „veszélyes” kategóriába sorolták, ennél csak Horvátországban mértek rosszabb értékeket. Egy 2020-as tanulmányból kiderül, hogy a légszennyezés körülbelül ugyanakkora eséllyel okozhat halálos kimenetelű tüdőrákot, mint a dohányzás – csak amíg a dohányosok száma egyre csökken Magyarországon, a gumicsizmával tüzelőké, úgy tűnik, sajnos nem.
