Tavaly elmaradt hazánk legnépszerűbb teljesítménytúrája, és idén is nyár végére kellett tolni a rendezvényt, amelynek résztvevőit még az ősziesre fordult időjárás is fenyegette.
Hazánk legnépesebb és egyben legnagyobb teljesítménytúrájának közel négy évtizedes történetében tavaly volt egy törés, ugyanis a járványhelyzet miatt nem tudta a Magyar Természetjáró Szövetség megrendezni a 39. Gerecse 50-et, és idén is nyár végére kellett halasztani az eredetileg április második felére időzített eseményt.
A nyár utolsó hétvégéje sajnos egy kellemetlen meglepetést is tartogatott, mert ősziesre fordult az időjárás, és csapadékot is ígértek. Részben ennek, részben annak, hogy idén először kétnaposra nyújtották az eseményt – így osztva el a négy táv indulóit – elmaradt a „tömegélmény” a tatabányai Szent Borbála téren, és a jól megszokott kísérőprogramok is elmaradtak.
Mindezektől függetlenül, aki részt vett szombaton az 50 km-esek túráján, illetve vasárnap a 30, 20 és 10 km-es távokon, az megúszta a beígért esőt, és kifejezetten jó hangulatban érhetett célba egy kicsi, de annál lelkesebb szurkolótábornak köszönhetően. A szervezőknek már némileg nehezebb dolguk volt, mert vasárnap délután négykor – miután az utolsó induló is célba ért – végül leszakadt az ég, ami jelentősen hátráltatta az elpakolást.
Az elmúlt másfél év nehézségeiről, kihívásairól és a 2022-es tervekről kérdeztük az esemény után a két fő szervezőt, Rigler Szilviát és Németh Ádámot.
TM.: Tavaly nem lehetett megrendezni a Gerecse 50-et, és idén is halasztani kellett a nyár végére. Ez a háttérben nyilván rengeteg (újra)szervezést igényelt, ezért nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy mi volt a színfalak mögött. Össze tudnátok foglalni a tavaly tavasztól tartó időszakot egészen mostanáig?
R. Sz. és N. Á.: Egy egészen rendhagyó és nehéz időszakon vagyunk túl. Tavaly márciusban – mint ahogy mindenki mást – minket is váratlanul ért a vírushelyzet és az ezzel járó következmények. Akkor meg voltunk győződve arról, hogy ez a szituáció csak néhány hónapig áll fenn, de a biztonság kedvéért inkább egy évvel elhalasztottuk a túrát. Akkor senki sem mert volna arra gondolni, hogy még a 2021-es évet is a koronavírus fogja meghatározni. Aztán az év elején a helyzetet látva a tervezett áprilisi dátum mellé feljegyeztünk B és C verziót is. Sajnos a végkimenetelt már ismerjük, szükség volt a C dátumra is.
TM.: Nyilván a lebonyolításon is változtatni kellett.
R. Sz. és N. Á.: Igen. Teljesen újragondoltuk a rendezvény folyamatait, azokat átalakítottuk annak megfelelően, hogy egy időben, egy helyen minél kevesebb ember legyen. Emiatt az eddig 38 alkalommal egy napon megrendezett túra idén kétnaposra változott. Ez értelemszerűen költségekben és emberigényben is jelentős terhet jelentett a szervezés és a költségvetés szempontjából. Emellett racionalizáltuk az ellenőrző pontok számát, az ott megszokott pecsételés mellé QR-kódos ellenőrzési rendszert fejlesztettünk.
A legfájóbb pedig talán az volt, hogy minden olyan aktivitást, programot ki kellett iktatnunk a rajtközpontból, amelyek miatt a megszokott minifesztivál-hangulat uralkodott a célba érkezés után.
TM.: Hányan vettek részt idén a különböző távokon, és ez miként aránylik az előző évek számaihoz?
R. Sz. és N. Á.: Utóbbi néhány évben 8000 fős létszámlimittel működtünk, amelyből normális esetben 5-10% nem jelent meg, esős időben ennek duplája. Nagy kérdőjel volt mindannyiunk fejében azzal kapcsolatban, hogy vajon most mennyi résztvevővel számoljunk a nevezettekhez képest. A szokatlan dátum, a többszöri módosítás sem tett jót, és az sem, hogy 12 hónap eseményeit 3 hónapba kell sűrítenie mindenkinek, de az igazi “szelektáló” a védettségi igazolvány volt, hiszen az ország átoltottságát figyelembe véve a nevezőink közül akár 3000 embert is érinthetett ez a korlátozás. Végül a szombati napon 1023 indulónk volt a klasszikus távon, míg vasárnap a három rövidebb távon 1391 túrázó vágott neki a Gerecse ösvényeinek. Egy átlagos teljesítménytúra esetében még ezek is komoly számok természetesen, de a Gerecse 50 esetében ezt nyugodtan hívhatjuk családias jellegnek. Látjuk ennek természetesen az előnyét és a hátrányát is. Volt, aki üdvözölte a kisebb létszámot, szellősebb tömeget, de sokaknak hiányzott a megszokott közeg.
TM.: Milyen volt a hangulat, mennyire érződött a koronavírus, illetve a nem túl kedvező időjárás-előrejelzés hatása?
R. Sz. és N. Á.: Sajnos az utolsó hetekben a Facebookon és az e-mailekben meglehetősen feszült, ideges volt a hangulat, ami miatt – az igazat megvallva – kicsit aggódtunk is. Nem tudtuk, hogy ezt a jelenséget egy hangos kisebbség okozza, vagy valóban ez a közhangulat. Szerencsére a virtuális világot elhagyva ez teljesen megszűnt, és nagyon barátságos, kifejezetten jó hangulatú közeg volt jellemző a Szent Borbála téren megjelentekre.
TM.: Mennyire nehezítette meg a dolgotokat, hogy idén kétnapos volt az esemény?
R. Sz. és N. Á.: A kétnapos változat számtalan nehézséget okozott az eddig megszokotthoz képest. Kezdve az anyagiakkal, hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy alvállalkozót egy vagy két napra bízol meg. Emellett a kommunikációban nagyon nagy hangsúlyt kellett erre fektetni, és számtalan alkalommal el kellett ismételni, hiszen ha valami 38 alkalommal egy napon történik, akkor nehéz áttörni a megszokásokat. Szerencsére ebből nem volt bonyodalom. A legnagyobb kihívás pedig talán az emberek kezelése volt az esemény előtti hetekben, napokban. Sajnos nagyon sokan rajtunk vezették le a feszültséget, annak ellenére, hogy se a dátumok módosítása, se a védettségi kártya nem a mi döntésünk volt, és mi is épp úgy elszenvedői voltunk az eseményeknek, mint a résztvevők. Viszont szabálykövetőknek kell lennünk, mert ez a rendezvényszervező felelőssége.
TM.: Említettek egy idén bevezetett technikai újítást, ez miként vált be a gyakorlatban?
R. Sz. és N. Á.: A rajtlapon korábban megtalálható vonalkódot QR-kódra változtattuk. Eddig csak a rajtközpontban volt digitális ellenőrzés, azaz a rajtolás és a célba érkezés történt ilyen módon, de idén fejlesztettünk, és a terepi ellenőrző pontokon is így történt a “pecsételés”. Ez egyes pontok esetében komoly fejtörést okozott, hiszen bizonyos helyeken a térerő meglehetősen gyenge volt. A pontok nagy részében 100%-os volt a sikeresen leolvasott rajtlapok aránya, de egy-két pont esetében szükséges lesz a jövőre való tekintettel további fejlesztésre. A célja mindennek az, hogy hamarosan teljesíthető legyen a túra a rajtlap kinyomtatása nélkül, digitális eszközön elhozott QR-kóddal. Azoknak sem kell aggódni, akik gyűjtik a bélyegzőlenyomatokat, hiszen ez csak egy lehetőség lesz a tervek szerint, aki ragaszkodik a papírhoz, az továbbra is bélyegezhet.
TM.: Jövőre is kétnapos lesz a rendezvény, illetve lesz valami különlegesség a 40. Gerecse kapcsán?
R. Sz. és N. Á.: Még csak pár napja zajlott le a rendezvény, folyamatban van a tapasztalatok kiértékelése. Az elkövetkező hetekben fogunk dönteni arról, hogy milyen formában álmodjuk meg a jubileumi túrát jövőre.