Az etológust az egész világon ismerik és elismerik. A csimpánzokhoz kötődő kutatásai mérföldkőnek számítanak a tudományos életben, a mintegy száz országra kiterjedő természetvédelmi és környezetvédelmi mozgalma (Roots & Shoots) pedig emberek millióinak ad reményt. A vele való találkozásokról készült személyes beszámolókkal köszöntjük a ma 90 éves Jane Goodallt.
Természetvédelmi szakembereket, a magyarországi Jane Goodall Intézet önkénteseit és a Turista Magazin olvasóit kértük fel arra, hogy osszák meg: a Jane Goodall-lal kapcsolatos személyes- és/vagy olvasmányélményeik hogyan inspirálták őket az életben. A kapott írásokból egyértelműen kirajzolódik a kép, miszerint Jane személye jócskán túlmutat zoológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi munkásságán, hiszen sokan egyfajta spirituális vezetőként tekintenek a neves kutatóra. „Mindenki nagymamája”, egy „ikon”, a lányok és nők „példaképe”, egy „igaz ember”. Mi lehet a titka Jane varázserejének, aki egy rocksztár energiájával lép fel tömött stadionok színpadára, miközben egy tünde jóságával mindenkihez van egy bátorító szava? Az alább közölt beszámolókból remélhetőleg felsejlik a válasz.
Egy lány a vadonban
Mint ismeretes, Jane mindössze 26 éves volt, amikor a természetben élő állatok iránti szenvedélyét követve a tanzániai Gombébe érkezett, ahol megkezdte a vadon élő csimpánzok kutatását. Feltáró megfigyelése, miszerint a csimpánzok eszközöket készítenek és használnak, alapjaiban rengette meg a tudományos világot, és örökre átírta az emberek és az állatvilág kapcsolatát. Mindezt a sikert egy fiatal, ráadásul egyetemi végzettséggel nem rendelkező lány érte el egyedül az afrikai vadonban. Nem csoda, hogy Jane Goodall úttörő etológiai munkássága sok, a természetre még ösztönösen rácsodálkozó gyermekben felkeltette a kíváncsiságot, és könyvei hatására valószínűleg emberek milliói akartak főemlőskutatók lenni.
Gáspár Veronika, a magyarországi Jane Goodall Intézet egyik önkéntese ezt így fogalmazta meg: „Amióta az eszemet tudom, imádom az állatokat és Steve Irwin után Jane Goodall nevével és munkásságával ismerkedtem meg először. Ő volt az, aki ebbe a világba egyre mélyebben bevezetett. Emlékszem arra a pillanatra, amikor szüleimtől megkaptam az első könyvem tőle: a ,,Nálatok vannak még állatok?” című írása azóta is a kedvenceim közé tartozik. Miatta döntöttem úgy, hogy etológus leszek – és bár ez nem így alakult, az állatok iránti szeretetem egy cseppet sem változott”.
De a válaszokból már ezen a ponton szépen kirajzolódik az, hogy itt nem csupán természetvédelemről és zoológiáról van szó, hanem valami jóval többről. „Mindig is veszélyeztetett állatfajokkal akartam foglalkozni, de az évek során nem egyszer vesztettem el a motivációmat, hiszen a tömeges fajkihalás sokszor megállíthatatlannak tűnik.
Azonban Jane Goodall a nagybetűs REMÉNY számomra – eddig három alkalommal volt lehetőségem meghallgatni az előadásait, és az összes után csillogó szemmel, tettre készen jöttem ki.
Hihetetlen erővel bír, képes megmozgatni tömegeket, és ha ő nincs, akkor lehet, hogy nem konzervációbiológus lennék most, aki fajokat és élőhelyeket védelmez, hanem rég feladtam volna a küzdelmet” – írja Szarvas Renáta.
És természetesen szerkesztőségünk tagjaiban is mély nyomot hagyott Jane Goodall munkássága. Tóth Judit, aki interjút is készített a kutatóval, így fogalmaz: „Egyetemista korom óta egyik nagy példaképem Jane Goodall. Elsőéves biológia szakos hallgatóként el tudtam volna képzelni magamnak az övéhez hasonló életet, valahol Afrikában. Mindez megmaradt álomnak, de csodálatom e fantasztikus ember iránt azóta sem múlt el”.
Minden egyes apró cselekedeted számít, avagy amikor Jane újra igazán él
Miután Afrikában elkezdett kutatásait tanítványai folytatták (a mai napig ez a világ leghosszabb, élő állatok viselkedését folyamatosan dokumentáló kutatás), Jane a természet- és környezetvédelem nagykövete lett. Ebbe is lángoló erővel csapott bele: a National Geographic 2017-es dokumentumfilmje szerint a kutató 1986 óta (a film elkészültéig) három hétnél nem töltött több időt egyhelyben. Célja az emberek személyes felelősségtudatának felébresztése. Előadásainak megvalósításában az 1977-ben alapított globális szervezet, a Jane Goodall Intézet segíti.
Jane roppant energiáit jól bemutatja Gadó György Pál (Sas-hegy Védő Egyesület) írása, aki 2019-ben a Sas-hegyen, faültetés közben találkozott vele. „Nem a hegytető gyönyörű dolomitszikláin, hanem a hegy alján, amelynek szemetes bozótosát a hivatásos természetvédők pár éve elkezdték igazi tölgyerdővé alakítani. Jane érkezését gyerekek és felnőttek egyaránt lelkesen fogadták, ő kedves volt és… fáradtnak tűnt. A hosszú magyar nyelvű méltatás alatt azon merengtem, hogy hogyan bírja ezt a sok utazást, megéri-e a szén-dioxidot és a fáradságot. Aztán szót kapott – és egy szót sem szólt. A csimpánzok üdvözlő huhogását hallatta, és egy pillanat alatt minden gyerek és felnőtt felkapta a fejét. Emberi nyelvre váltott, a pusztulásról, a tennivalókról és főképp a reményről beszélt, és ültetett egy körtefát.
Mikor a fiatalokkal – és kevésbé fiatalokkal – beszélgethetett, Jane újra igazán élt.
Nekem óriási élmény volt, hogy készíthettem vele egy 29 másodperces videóinterjút. Nem kellett hosszan magyarázni, pontosan tudta, hogy mit várunk tőle. Csillogott a szeme, elvarázsolt összeszedettségével. A Sas-hegyről és a reményről beszélt. Jane kicsi vackorfája ma is ott virít az ösvény mellett.”
Ezen alkalommal találkozott vele Tóth Judit kolléganőnk is: „Azon az augusztusi napon tikkasztóan meleg volt, a tűző nap elől egy sátor árnyékába húzódtunk be. Ahogy leültem mellé a fűre leterített szőnyegre, éreztem rajta, és láttam minden mozdulatán, hogy nagyon fáradt. Elintézhetett volna pár szavas konzervmondatokkal, hogy minél hamarabb letudja az interjút, ő azonban minden kérdésre hosszan válaszolt. Azóta is sokszor eszembe jut két híres mondata, amit akkor nekem is elmondott, és amit afféle személyes mottómmá is tettem: „Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes nap, minden egyes percben bárki tehet valamit azért, hogy jobb legyen a világ”.
Létünk múlik a természet védelmén
Jane Goodall ma már közvetve is emberek millióihoz szól, s munkásságának különösen fontos eleme a természetvédelem és a környezetvédelem összekapcsolása. Budapesten egyáltalán nemcsak az említett vackorfa mellett találkozhatunk a nevével, hanem Józsi, a Sas-hegy egyik kaszpi haragos siklója is Jane szellemiségében kapott nevet Kremnicsán János környezeti nevelőtől és kollégájától. „Immár 18. éve végzem környezeti nevelői és szemléletformáló munkámat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Sas-hegy természetvédelmi területén. Már 2008-ban szemünk elé bukkant egy két méter hosszú kaszpi haragos sikló, ami azért volt szenzáció, mert a Tudományos Akadémia szerint ez a fokozottan védett hüllő már kipusztult erről az élőhelyről. Kollégám olvasta Jane szinte minden művét, és azért, hogy minél érthetőbben osszuk meg látogatóinkkal ezt az nagy felfedezést, azt mondta, adjunk nevet neki, hiszen Jane is így tudta közelebb hozni olvasóihoz kedvenc csimpánzait. Azóta Józsi, a haragos sikló tanösvénytúráink egyik fő showeleme.”
Dr. Jankainé Németh Szilvia környezeti nevelő 2023 májusában, szintén a fent említett DINPI munkatársaként találkozott Jane-nel, s mindenképpen a közelébe akart kerülni. „Sokat törtem a fejem, mit is adhatnék neki. Valamit, ami személyes, ami magyar és ami értékes. Egy 20 éve kiadott kicsike, szép fekete bársonnyal borított angol/magyar Pilinszky kötet mellett döntöttem, ami erre a napra várt a könyvespolcomon. Pár sort írtam bele, aláírtam és reménykedtem, hogy lesz alkalmam átadni. Sikerült!” Szilvia ugyan már nem dolgozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságánál, de önkéntesként a Roots and Shoots „Rügyek és Gyökerek” mozgalmat népszerűsíti Esztergom környékén.
Tislér Diána szerint Jane Goodall mindenki számára egy igazi példa, „de főleg nekünk, akik a természetvédelmi szemléletformálással foglalkozunk, hogy megértessük mindenkivel, hogy a létünk múlik a természet védelmén! És hogy a közöny ellenére ne adjuk fel! Jane Goodall igazi példa számomra, ha nagyon nehéz is, akkor kezembe veszem valamelyik könyvét...
A legújabb könyve egy igazi lelki felüdülés! Azt tanította meg nekem, hogy soha ne adjam fel, még akkor se, ha azt érzem, hogy az egész világ süket.
Minden tiszteletem az övé!”
Jane végtelen szeretete és figyelme mindenkit megérint
Ha Jane ilyen hatással van könyvei és előadásai által, képzelhetjük, milyen lehet közvetlen közelből megérezni személyes kisugárzását. Zakar András, a FŐKERT kertészeti főigazgatója például ebben a szerencsés helyzetben volt. „Gyermekkoromtól kezdve inspiráltak a gondolatai. A pozitív hozzáállása, a jövő nemzedékébe vetett bizalma, az a nyugalom és bölcsesség, ami árad a lényéből és legfőképp az a végtelen szeretet, ahogy szereti a természetet. A legapróbb élőlénytől kezdve magát az élő bolygónkat. Nagy izgalommal vártam a találkozást vele, szinte el sem hittem, hogy ez meg fog valósulni az életemben. Találkozni és beszélni vele életre szóló élmény volt. Megerősített abban, hogy mindaz a munka, amit a Főkertnél teszek, fontos, és a jó irányba haladunk. A biodiverzitás növelése, a városi környezet visszavadítása, a főváros zöldfelületeinek növelése és azok funkciójának újragondolása esszenciálisan fontos. Jane meglepett: a közös faültetés (erdősítés) után, azt hittem már nem lehet több kapcsolódási pontom vele, de ő írt nekem egy levelet, amit azóta is féltve őrzünk. A levélben további bíztatást kaptam és ígéretet arra, hogy legközelebbi találkozásunk alkalmával folytatjuk az együttgondolkodást.”
De Jane nemcsak a Főkert egyik vezetőjének írt névre szóló levelet, Nánási Vanda, a Jane Goodall Intézet egy másik önkéntese is kapott tőle üzenetet, amely nagy szó, ha figyelembe vesszük, mennyi emberrel találkozik Jane szerte a világban (még ha egy titkár vagy titkárnő is írja ezeket a leveleket). „Amikor 2023-ban lehetőségem adódott volna személyesen is találkozni vele a róla elnevezett tanösvénynél, éppen érettségiztem, de a délutáni ELTE-s előadására sikerült eljutnom, így fejembe vettem, hogy írok neki egy személyes kis üzenetet és átadom neki. Az előadás végén át kellett vergődnöm magam a biztonsági őrön, majd az egyik kisérője elvette tőlem az üzenetet. Nem voltam benne biztos, hogy megkapja, de két hónappal később e-mail érkezett: Dear Vanda! You wrote me a note – no idea when. I just found it. You promised to help make the world a better place, and I am just hoping that you are doing just that? Don't ever give up!”
A már idézett Gáspár Veronika álma szintén tavaly vált valóra. „Nem is csak találkoztunk, de beszélgettünk egy kicsit és még a kezemet is megfogta. Nem gondoltam, hogy valaki ekkora hatással lesz rám, de ahogy megfogta a kezemet, olyan gyengéden, mint egy nagymama, az igazán megható volt. Az, hogy erről kép is készült, az külön csodálatos. Ha ez nem lenne elég, még a legújabb könyvét is dedikálta nekünk.
Jane Goodall egy igazi csoda, egy kicsit mindenki nagymamája, aki próbál példát mutatni a fiatalabb generációnak.
Életem egyik legfontosabb pillanata volt ez és örökké hálás leszek érte!”
Jane Goodall, az egyedülálló egyed
Mindazonáltal, azt hiszem, Gubacsi Réka megfogalmazása állhat legközelebb Jane Goodall szívéhez, hiszen az ő szemében tényleg minden élőlény egyenlő, és oltalomra, szeretetre méltó:
Jane Goodall egy olyan egyedülálló, végtelenül hűséges és különleges egyed az emberiségben, aki nem véletlenül van és lesz a Földön, míg be nem teljesíti küldetését, a Föld megmentését.
Ennél szebb zárómondattal nem is köszönthetnénk a Turista Magazin szerkesztősége által is mélyen tisztelt és örökifjú kutatót 90. születésnapja alkalmából!
