Végre megtekinthetők a bükkábrányi lignitbányából előkerül hétmillió éves mocsárciprusok.
Két új és teljesen egyedi, először látható kiállítással, az „Őserdei ösvényeken- a bükkábrányi mocsárciprus erdő és kora”, valamint „A Kárpátok-ásványai” tárlattal várják az érdeklődőket.
Bükkábrányban korábban 65 méter mélyen 16 mocsárciprusból álló, hétmillió éves erdőrészletet találtak, ahol a fák álló helyzetben konzerválódtak, de nem szenesedtek és nem kövesedtek meg. Valószínűleg egy hétmillió évvel ezelőtti földrengés következtében keletkező homokáradat borította be a fákat. A vizes homokba az évmilliók nem jutott oxigén, így maradhattak fent az ősfák. Ez a leletegyüttes egyedülállónak tekinthető a világon.
A szakemberek hosszú évekig azon munkálkodtak, hogy az ősfákat megmentsék az utókornak. Munkájuk sikeres volt, igy a nagyközönség is megnézheti a mocsárciprusokat. A 2007-ben a lignitbányából kimentett négy fából most kettőt szabadon tekinthetnek meg a látogatók, egyet pedig egy 20 ezer literes tartályában mutatnak be Miskolcon a Hermann Ottó Múzeumban.
A konzerválás folyamata során cukorszirupban áztatták a leleteket, egészen addig, amíg a körülöttük lévő szirup hetven százalékos töménységig sűrűsödött, illetve maguk a fák át nem vették a sűrűséget, majd lassan kiszárították a fákat. A cukorkristályok segítségével biztosított, hogy a fák még egy darabig megőrizhessék mostani állagukat.
A másik eljárásban műgyantával itatták át a törzseket. A harmadik konzerváló eljárás lényege pedig az volt , hogy tiszta vízben tartották a negyedik fát, amelyhez gombamentesítő szereket adagoltak. Ez utóbbi áll a legközelebb ahhoz a környezethez, amelyben 2007-ben megtalálták a mocsári ciprusokat.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
