Mintegy huszonhat éven át hirdette a falurombolás áldozatává lett erdélyi falu vízből kiálló katolikus templomának tornya Ceausescu-rezsim rémtetteit.
A szomorú turistalátványosság 2014. június 29-éig bírta a víz támadását, ezen a vasárnapon, délután 14 óra után a tározóba dőlt. Bár többen erőfeszítéseket tettek, hogy ezt a mementót megmentsék, még statikai felmérést is készítettek, az épület nem bírta tovább.
Bözödújfalu lakosságát 1988-ban telepítették ki, mert a település helyére víztározót építettek. A lakosok közül többen öngyilkosok lettek, néhányan házaikat hátrahagyva a közeli Erdőszentgyörgyön telepedtek le, de sokan költöztek Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre is.
A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma, melynek híressége a bözödújfalusi Madonna volt. Helyette 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. A 17-ik századtól a szombatosok felekezetének egyik fő helye volt a település. Itt éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg 1868-ban zömük a zsidó hitre tért.
Maradékaikat a németek koncentrációs táboraiban pusztították el. A falut 1910-ben még 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok. 1939-ben építeni kezdték ortodox templomát, de 1990-ben lebontották. A faluban a sokféle felekezetű közösség a sokszínűséget, a toleranciát is jelképezte.
Híreink, cikkeink Erdélyből
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
