A Mondolo Egyesület által elindított Beporzó Hadműveletben az önkormányzat, egy nemzetközi cég, egyetemi kutatók és a füvészkert munkatársai is részt vesznek, de az egyesület városszerte gyönyörű falfestményekkel is felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.
A szegedi Beporzó Hadművelet 2021-ben indult el, akkor a városban 10 helyszínen alakítottak ki méhlegelőket. Az első évben leginkább az ismeretterjesztés volt a cél, a 2023-ban elindult Beporzó Hadművelet 2.0 a kutatásra fókuszál, most már összesen 22 városi méhlegelőn.
Mindenki azt adja bele a közösbe, amit tud
A szegedi Beporzó Hadművelet motorja a Mondolo Egyesület, de a projekt egy példaértékű összefogás, egy sokszereplős vállalkozás, amelybe mindenki a saját szakértelmét adja bele.
A Vadvirágos Budapest projekttel szemben itt vetett méhlegelőket hoztak létre, a virágos magkeveréket a vetőmagokkal is foglalkozó vállalat, a Syngenta biztosította a projekt számára. A méhlegelők mellett rovarhoteleket is elhelyeztek, ezekhez az alapanyagot és a szakértelmet a Szegedi Egyetem Füvészkertje adta.
A helyszíneket a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szakemberei jelölték ki, és ők végzik a fenntartást is. A beporzó rovarokkal kapcsolatos szakmai hátteret a szegedi Móra Ferenc Múzeum adja, majd a programba 2023-tól a Szegedi Tudományegyetem kutatói is bekapcsolódtak, akik különböző területeken igyekeznek számszerűsíteni és mérhetővé tenni azt, hogy miért is hasznosak a méhlegelők.
A számok is igazolják
A kutatók 2023-ban rendszeres talajtani, városklimatológiai és ökológiai vizsgálatokat végeztek. A kutatási eredményeket nemrég publikálták. A kiadványt itt tudjátok elérni.
Az eddigi vizsgálatok igazolták azt, hogy a méhlegelők több szempontból is jó hatással vannak az élővilágra és magára a városi környezetre is. A méhlegelők alatt a talaj szerkezete a vízháztartási képessége és a talajélet szempontjából is javult, de a magasabb növényzet javítja környezete mikroklímáját is. A méhlegelőkben mért talaj- és léghőmérsékletek is alacsonyabbak voltak a nyírott, kontroll gyeppel szemben.
A Szegedi Egyetem kutatói többek között például talajszondával vizsgálták a méhlegelők hatását a talaj szerkezetére
A rovartani kutatások alátámasztották, hogy a rovarok szívesebben választják a magasabb növényzetet, ami nemcsak táplálkozóhely számukra, de búvó-és szaporodóhely is.
Ahogy már említettük, Szegeden őshonos magkeverékkel kialakított méhlegelők vannak. A kutatások azt mutatták, hogy az eredeti városi gyepekhez képest sem faj-, sem virágszámban nem voltak sokkal jobbak a vetett virágsávok, így úgy tűnik, hogy hosszútávon jobban megéri az eredeti városi gyepet méhlegelővé alakítani, amihez nem kell mást tenni, mint békén hagyni a kijelölt területeket, és türelmesen várni.
A méhlegelőkkel időt és pénzt is lehet nyerni
Egy kézzelfogható előnye azonban mindenképpen volt a magkeverék alkalmazásának, az, hogy már az első tavaszon virágosak voltak a méhlegelők, így a helyi lakosok is pozitívabban viszonyultak azokhoz. Ha egy meglévő gyepet alakítanak méhlegelővé, akkor ott a kezdeti időszakban inkább az egyszikűek dominálnak, és kell pár év ahhoz, hogy egy méhlegelő igazi vadvirágos rétté váljon. Ez a természetes folyamat Budapesten sajnos számos konfliktust generál.
„Természetesen itt is voltak hőzöngők, de egyébként sokkal több a támogató hang, mint az ellenző. A méhlegelők mellé kihelyeztük információs táblákat is, QR kódokkal, amiken az elején napi 50-100 körüli beolvasás volt, de ezeket nagyon szépen nézik még most is” – mondja Ézsiás Tamás, az egyesület egyik alapítója és elnöke.
A szegedi méhlegelők kialakításához virágos magkeveréket használtak
A méhlegelőkön tavaly tavasz óta folyamatosan zajlanak a kutatások, a témáról készült már szakdolgozat, egy Phd-hallgató azt vizsgálja, hogy a külvárosi területek és a belváros között a rovarok migrációját segítik-e a méhlegelők, de a nyári kánikula idején ismét terveznek majd mikroklimatikus vizsgálatokat is.
Tamás most leginkább a méhlegelők fenntartási költségeire szeretne fókuszálni, azt szeretné számszerűsíteni, hogy mennyi felszabaduló pénzt és időt lehet nyerni azzal, ha a városi közterületek egy részét méhlegelőként kezelik.
Baráti társaságból lettek Szeged egyik legismertebb civil szervezete
A Mondolo Egyesületnek nem a Beporzó Hadművelet volt az első sikeres projektje, jó pár éve ismerik már őket Szegeden, és eredményeik ma már az országos média ingerküszöbét is elérik. A volt szegedi egyetemistákból – főleg geográfusokból és geológusokból – álló egyesület magja egy baráti társaság.
Az eredetileg utazós, fenntarthatósági témákkal foglalkozó közösség 2019-től vált hivatalosan egyesületté.
Kezdetben ingyenes előadássorozatot és közösségi szemétszedéseket szerveztek, majd hamarosan tevékenységük meghatározó elemévé vált az ismeretterjesztés és a szemléletformálás. Környezeti nevelési programot indítottak gyerekeknek, MegMondolo néven van ismeretterjesztő podcastjuk, és 2021-ben belevágtak a Városmetamorfózis nevű természetvédelmi street art projektbe, amelyben a Szegedi Távfűtő Kft. (SZETÁV) lett a partnerük.
Az egyik fűtőmű falát a Tisza és Szeged emblematikus rovarfaja, a tiszavirág díszíti. A festmény egyúttal fel is hívja a figyelmet a kérészekre.
Az ötlet, hogy falfestményeken hívják fel a figyelmet a városi természetvédelem fontosságára, Tamástól származik, aki geológusként két évet töltött Kínában. A kint töltött idő alatt sokat utazgatott Ázsiában, ahol nagy kultúrája van a street artnak, Tamás pedig arra gondolt, hogy jó lenne Szegeden is valami hasonlót csinálni. „Miután hazajöttem, a szegedi geotermikus távfűtés kiépítésén kezdtem el dolgozni egy kutatás-fejlesztési programban, és ott kapcsolódtam össze a SZETÁV gárdájával. Többször jártam fűtőművekben, és eszembe jutott, hogy ezeket az épületeket át lehetne alakítani úgy, hogy szépek és hasznosak is legyenek.”
Ézsiás Tamás itt épp a szegedi Kövér Béla Bábszínháznál válaszol a sajtó kérdéseire. Az egyesület és a bábszínház együttműködése nyomán fecskék számára helyeztek fel műfészkeket a színház falára.
Amikor a street art és természetvédelem egymásra talál
Az ötletből aztán közös összefogással valóság lett, és ma már hét gyönyörű falfestmény látható a korábbi szürke épületeken. A téma minden esetben a természetvédelemhez és a városi fajokhoz kapcsolódik. Az egyik fűtőházon fecskék, egy másikon zöld küllő szerepel, de megjelenik Szeged és a Tisza emblematikus rovara, a tiszavirág, valamint a holtfák és azok élővilága is. Minden falfestmény mellett van információs tábla és QR-kódon keresztül pedig bővített tudásanyaghoz is juthatnak az érdeklődők.
Az egyik fűtőműházon egy kidobott tévé látható, amivel az illegális hulladéklerakás problémájára hívják fel a figyelmet.
Ez a festmény egyébként a Covid után szabadtéri vetítővászon szerepét is betöltötte. A Külvárosi Mozi Piknik elnevezésű rendezvénysorozat idején hét héten át vetítettek itt filmeket a népes és lelkes közönség előtt.
A falfestmények nemcsak szépek, de hasznosak is
A festményeket a szegedi Muralpaint országosan elismert falfestő csapata készíti. Persze, ahhoz, hogy a tervekből valóság legyen, pénz is kell, ezt helyi cégek segítségével és közösségi adományozás útján tudják előteremteni.
A dorozsmai gyurgyalagok
A Mondolonál mindenkinek van civil foglalkozása, az egyesületi tevékenységet szabadidejükben végzik. Például legutóbbi hétvégi programjuk annak a löszfalnak a szokásos éves karbantartása volt, ami gyurgyalagoknak és olykor partifecskéknek biztosít fészkelőhelyet. Tamás azt mondja, az egyesületi tevékenységük mindenki számára szerelem-projekt, nincsenek súrlódások, és mindenki szívesen kiveszi a részét a különböző feladatokból. Persze olyan van, hogy valaki kicsit elfárad, de akkor valaki más lép előre, és működik tovább a gépezet.
A Kiskundorozsma melletti költőfal éves karbantartása. A löszfalban gyurgyalagok és olykor partifecskék is fészkelnek.
A Kiskundorozsma határában található löszfalhoz a napokban vissza is tértek a gyurgyalagok, és formálódik már annak a gyurgyalagos, partifecskés falfestménynek a terve is, amit egy dorozsmai tűzfalra álmodtak meg.
Mindeközben egy szegedi fűtőmű falát hamarosan denevérek veszik majd birtokukba. Vagyis zajlik az élet a Mondolo háza táján, és nincs kétségünk afelől, hogy hamarosan újra hallunk róluk egy példaértékű projekt kapcsán.
Aki pedig szeretné megnézni az eddigi festményeket, az pattanjon biciklire, vagy induljon útnak gyalog, és keresse fel Szeged izgalmas, új látványosságait. Az alábbi térképen megtaláljátok a falfestmények helyét, de aki szeretne, egy-két méhlegelőt is útba ejthet, amelyeknek a pontos helyét szintén megtaláljátok a térképen.
