A bámészkodós sétálásban is van izgalom. Csak úgy elindulni egy számodra ismeretlen város utcáin, céltalanul beleveszni a gyaloglásba, amikor fogalmad sincs, hogy a következő sarkon merre fordulsz. Kóborlás közben megfigyelni a mindennapi életet, a város érdekességeit, vagy csak arra rácsodálkozni, ahogy bevág a fény az őszi lombok közé, megtelepszik a szürke vakolaton, az érdes kő mellvéden. Nemrég Sárospatakon, a Rákóczi-várban és környékén flangáltam egy jót.
Lesben állt odakint a ragyogó októberi reggel, és mint a kísértő csalogatott, hogy céltalan csatangoljak. Na, jó, ehhez kellett, hogy a zempléni kiruccanásunk alatt legyen két órányi szabadidőm Sárospatakon, felfedezzem magamnak a Rákócziak híres reneszánsz várkastélyát. A várban és kertjében lépkedtem egyre, lankadatlanul, csak a séta öröméért, és közben rengeteg érdekességre bukkantam. Sárospatak csordultig van történelemmel. Minden eresztékéből szivárog a múlt, híres írók, költők, prédikátorok, tanárok fordultak meg házaiban, és a magyar történelem híres eseményei zajlottak itt. Felemelő bóklászni azokon az utcákon és köveken, ahol korábbi korokban Comenius, Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, vagy éppen Erdélyi János is megfordult.
Kattints a képre a galériáért!
Sárospatak legkorábbi temploma. A gótikus stílusú bazilikát más néven Szent Erzsébet-templomnak is hívják. Ide temetkeztek a vár egykori gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak.