Szokás a Hársas-tavat az Őrség Balatonjának is hívni, de nem csak strandoláshoz szuper helyszín. Ha innen Szentgotthárdot érintve körtúrát teszünk, hangulatos fenyőerdőn sétálhatunk keresztül, és egy erdőszéli kis kápolnába is belebotlunk, amihez hátborzongató (és igaz) történet kapcsolódik.
Ősz derekán érkezünk az Őrségi Nemzeti Park egyik legszebb tavához, a Hársas-tóhoz, vagy kevésbé romantikus nevén a Máriaújfalui víztározóhoz. Ha létezik tóparti idill, akkor itt ez fogad minket: a stégen jógázó lány, a kutyasétáltató pár, a vízen tükröződő fák és égbolt már-már giccsbe hajló látványa. A tó nyáron a legforgalmasabb, de úgy tűnik, még ilyenkor, ősszel is sok látogatót vonz.
A 17,4 hektáron elterülő Hársas-tavat az 1980-as évek végén hozták létre
Egyelőre csak gyorsan körbenézünk, mert úgy tervezzük, hogy körsétánk végén vesszük alaposabban szemügyre a tavat, majd bevetjük magunkat az erdőbe, hogy a zöld jelzést követve eljussunk hazánk legnyugatibb városáig, Szentgotthárdig. A séta az erdőben errefelé nem tartogat kiemelkedő látnivalókat, szint sincs benne, és nem túl hosszú, viszont annál békésebb: a város felé menet egyetlen emberrel sem találkozunk.
Szentgotthárd egy 11. századi bencés szerzetesről, Hildesheimi Szent Gotthárdról kapta a nevét, aki Bajorországban élt, ide pedig papok hozták el a hírét. A ciszterciek kolostora és temploma a város legjelentősebb látnivalói. Mi is ezek felé vesszük az irányt, ám előbb kicsit elidőzünk a barokk kertben, a település legnagyobb közparkjában. Aki szeretné megismerni a ciszterciek egykori mindennapjait, az itt, egy tanösvényen könyvalakú információs táblákon olvasgathat a témáról.
A 18. századi kolostor és a templom Szentgotthárd legfőbb látnivalói
A kolostorépületet belülről is meg lehet nézni. Most a városháza kapott benne helyet, de nyitvatartási időben bárki bemehet a nagyjából eredeti formájukban megőrzött közösségi helyiségekbe, sőt, vezetést is lehet kérni. A kolostor 1740 és 50 között épült meg Franz Anton Pilgram osztrák rokokó építész tervei alapján. Hozzá köthető a kolostorhoz csatlakozó templom megtervezése is, amit 1748-49-ben emeltek.
Tornyában Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja található, ami majdnem 40 mázsás.
A brutálisan meggyilkolt pap
Visszafelé egy mutatós erdőszéli kis kápolna mellett halad el az utunk. Egy helyi pap, Brenner János emlékére emelték, akit itt, a környéken gyilkoltak meg. Az épületet zarándokút köti össze a rábakethelyi templommal, feltételezhetően errefelé vezetett az atya utolsó útja.
A meggyilkolt pap emlékére felszentelt kis erdei kápolnát 1995-96-ban emelték
Brenner Jánost (1931-1957) mindenki szerette a környéken, különösen a szívén viselte a fiatalok sorsát. Szentgotthárd második kerületében, a már emlegetett Rábakethelyen volt káplán, ám az Állami Egyházügyi Hivatal máshová akarta áthelyeztetni. A fiatal pap ellenállt – és valószínűleg ez okozta a vesztét. Meggyilkolása előtt egyszer már megpróbálták megtámadni, akkor a motorja elé fahasábokat hajigáltak, de ő sikeresen kikerülte azokat, és állítólag csak nevetett az eseten.
1957. december 14-én súlyos beteghez hívták. Az események a mai napig homályosak kissé. A papot egy korábbi ministránsa kereste fel a plébánián, és ő is kísérte tovább, ám közben megtámadták őket. Brennernek először sikerült elfutnia, végül azonban elkapták, valószínűsíthetőn az állítólagos beteg háza mellett.
Harminckét késszúrással végeztek vele,
ráléptek a nyakára, megtaposták.
Brenner Jánost egész Szentgotthárd szerette
Az üggyel kapcsolatos nyomozást csak megrendezték. Menet közben több vádat is felhoztak a pap ellen a gyilkosság indítékát keresve, például embercsempészetet is próbáltak rábizonyítani. Sosem derült ki, kik ölték meg. Brenner János az egyházüldözés vértanúja lett. A kommunizmus alatt nyilvánosan nem lehetett megemlékezni róla. A Brenner János Emlékhely Alapítványt 93-ban hozták létre azzal a céllal, hogy méltó módon megőrizzék a pap emlékét.
Az erdőszéli, hivatalosan Jó Pásztor-kápolnaként elenevezett szentgotthárdi épület alapkőletétele 1995-ben történt, a felszentelésére pedig 96 augusztusában került sor. A papot 2018-ban Szombathelyen avatták boldoggá. Tavaly nyolcrészes sorozatot forgattak az életéről Legyetek szeretettel címmel.
A kápolna után megint bevejtük magunkat az erdőbe, és a piros Mária úton indulunk tovább
Az Őrség Balatonja ősszel is szép
Körbejárjuk a kis kápolnát, majd bevetjük magunkat az erdőbe, de nem az említett zarándokúton, hanem a piros Mária út-jelzésen haladunk tovább. A Hársas-tóhoz visszafelé vezető erdei ösvény még az előzőnél is sokkal hangulatosabb, most zömével óriás fenyőfák között vezet az utunk.
A tó másik csücskében lyukadunk ki, és a part mentén visszagyalogolunk a kiindulópontunkra, így félig körbesétáljuk tavat, ami összesen 17,4 hektáron terül el.
A teljes körséta kicsivel több, mint két kilométer, a tóparti sétány mellett pedig tanösvényt alakítottak ki egy kilométer hosszan, ami a környék élővilágát és építészetét mutatja be.
A tavat egyébként teljes egészében körbe lehet tekerni, most is találkozunk lelkes bringás csapatokkal.
A Hársas-tavat körbe is lehet sétálni, ez valamivel több, mint két kilométert jelent, ami egy egykilométeres tanösvényt is magában foglal
A Hársas-tavat a Hársas-patak felduzzasztásával hozták létre az árvizek megakadályozására az 1980-as években. Nagyjából a háromnegyedéhez nem nyúltak hozzá, csak elárasztották a terepet, így benne maradtak a tuskók, gyökerek, az északi és a nyugati részét azonban mesterségesen kimélyítették a medert. Van, ahol a 7 métert is eléri a mélysége, máshol sekélyebb, ott nyáron előszeretettel használják a strandolók. Horgászparadicsomnak számít.
A parton pihenőhelyek találhatóak és büfé üzemel, de parkoló is van. A tó igazi horgászparadicsom, nyáron pedig a fürdőzők kedvence
Néhány éve Szentgotthárd önkormányzata pályázati pénzből hozta rendbe a tó környezetét, ekkor építették ki az ivóvízhálózatot, parkolóhelyeket hoztak létre, strandröplabda-pályát, büfét és illemhelyeket is kialakítottak. Ekkor vették birtokba újra a fürdőzők is.
A cikk először 2023 novemberében jelent meg.
