Őszi virágpompa a gátakon

A nyári aszály az alföldi folyók gátjain is nyomot hagyott, augusztusra sárgára égette a nap a füvet. A Békés megyei Szarvas és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr között javarészt a gátakon vezet az Alföldi Kéktúra útvonala. A Kéktúrázás Napján a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó gátjain örömmel láttuk, hogy az őszeleji esőknek hála újra kizöldült minden, a harsogó zöld fűben pedig nemcsak a gombák, de gyönyörű virágok is megjelentek.

Például a réti őszirózsa, amely egy-egy foltban látható, de ahol megjelenik, ott általában nagyobb csoportokban tündököl. A védett réti őszirózsa mészkerülő, sótűrő őshonos fajunk. Előfordulásai a Dél-Tiszántúlon hajdan élt sziki tölgyesek helyét jelzik, hiszen valamikor azok tisztásai voltak jellemző élőhelyei.

Nagyon szép színfoltja a gátoldalaknak a réti margitvirág is, amely szintén az őszirózsafélék családjába tartozik.

Bár a sóvirágok szeptemberre már elnyíltak, most az őszi esők után újra lehet látni friss lila virágokat. A sóvirágot már az ókori görögök is használták gyógynövényként vérzéscsillapításra. Szibériában cserzőanyagot állítottak elő gyökeréből. A magyar sóvirág nem védett növény, de természetvédelmi területen, mint minden más növényt, úgy ezt sem szabad leszedni.

Úgy látszik, ősszel a lila szín dominál az alföldi virágok között. A ligeti zsályával is gyakran találkozhat az, aki az alföldi folyók töltésein biciklizik vagy épp hozzánk hasonlóan kéktúrázik. A ligeti zsálya évelő növény, megújuló rügyei a földfelszínen, az avar és az elszáradt levelek alatt megbújva vészelik át a telet.

Ezeknek az őszi virágoknak nemcsak mi örülünk, de a méhek, darazsak, zengőlegyek és egyéb repülő rovarok is, amelyek számára ezek a növények fontos táplálékforrást jelentenek a virágokban egyébként szegényes őszi időszakban.