Bár a legtöbben a hegy világhírű levéről ismerik, a világörökségi védelem alatt álló kultúrtáj „szárazon” is legalább annyit tud, mint más, idilli fekvésű hegyvidékünk. Öt alkoholmentes programtipp a nyári napokra.
„E hegyeken laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackokba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye...” - írta Petőfi Sándor. Tokaj vidéke valóban mindig is különleges szerepet töltött be, őrizve évszázadok kultúráját, borászati ismereteit és a táj egységét. Egy-egy finom borozás után vagy előtt, pedig ezt a különleges múltú tájat is érdemes felfedezni, akár rövid, akár többnapos programokon. Ehhez igyekszünk most egy kis segítséget nyújtani!
Csúcsmászás
A Kopasz-hegy déli lejtői
A Tokaj mesebeli, lapos kúp alakú hegye, a Zempléni-hegység legdélibb csúcsa, mások szerint hazánk legnagyobb, magányosan álló vulkáni sziget hegye. Pontos nevén Kopasz-hegy, amelyet még a honfoglalás utáni időkben kapott. A hegynek szinte mindene különleges: kívül tucatnyi típusú vadon és kultúrtáj egyedülálló gyűjteménye, míg a földje alatt hazánk vulkáni kőzeteinek szinte teljes tárháza, ahol riolitféleségektől az intermedier kőzetsoron át a bazaltig a legkülönfélébb ásványok sorakoznak egymás felett, és olykor mellett is.
Közelebb érkezve már összetettebb kép tárul elénk: tucatnyi kisebb-nagyobb völgyből és csúcsból állló miniatűr hegység, amelynek zegzugos lejtőit minden irányból megközelíthetjük. A hegyre különböző hosszúságú jelzett utak vezetnek fel Tarcalból, Bodrogkeresztúrról, és természetesen Tokajból is, de érinti a Mariazell és Csíksomlyó között kanyargó Mária-út is. Bármelyiket is választjuk, legalább egy órás mászásra kell felkészülni a környezetéből bő négyszáz méter magasba emelkedő hegy megmászásához.
Zivatarlánc robog át az Alföldön
A hosszú séta végén, a hegytető délkeleti oldalán lévő mezőről szinte az egész Alföld a lábunk előtt hever: a távoli Bükk hegységtől a szinte végtelenbe kanyargó Tiszáig, tiszta időben akár ötven kilométerre is ellátni.
Aki az egyszerű sétánál többet szeretne, legközelebb a szeptember 10-én induló Tokaji Bakancsos Bortúrán próbálhatja ki magát, ahol ötféle távon, ötven kilométert is bejárva ismerkedhet meg a környék látnivalóival.
Tarcal központja
Tarcali tengerszem
Évtizedekkel ezelőtt a környék még nemcsak a boráról, hanem kiváló minőségű építőköveiről is híres volt, ami a hegyet körülölelő vasútvonalaknak köszönhetően egyszerűen eljuthatott a rendeltetési helyére. Mára több tucat elhagyott, és néhány működő kőbánya maradt a Tokaj-hegy oldalában; közülük talán a leglátványosabb a Tarcal határában álló óriási kráter, amelynek alján a lefolyó csapadékvíz egy igazi tengerszemet hozott létre.
A bányató, Tarcal, és a távoli Bükk hegység a Kopasz-hegy oldalából
A meredek és hirtelen mélyülő víztömeg különlegessége, hogy zártsága ellenére sok napfény éri, de ez is csak a felső vízréteg melegen tartásához elegendő: a szélvédett katlanban a mélyebb rétegek felé minimális az átkeveredés. Ez nem csupán a méretéhez képest gazdag élővilág fenntartását segíti, de a váratlanul hideggé váló víz súlyos veszélyt jelent a tiltás ellenére fürdőzők számára is.
Szerencsére egy teljes, néhány órás felfedezőúthoz sem szükséges belülről megnézni a tavat: a bányát kívülről megkerülő körút panorámája, a víz fölé tornyosuló, félbevágott hegy kusza kő keresztmetszete, és a legbarátságtalanabb sziklákon is megkapaszkodó élet különleges látványt nyújt - biztos távolságból is.
Arányok
A tó a falu központjából induló Könyves Kálmán utca folytatásában, pár száz méteres sétával érhető el. A kicsit több sétára vágyók útközben felkereshetik a tó melletti dombon álló 8,5 méters Krisztus-szobrot is, amelynek tövéből a tó fölötti hegyhez hasonló, alacsonyabb, de teljes körpanoráma nyílik.
Tokaji séta
Az ősi szőlőtermesztő város az egyik legszebb fekvésű, kulturális és építétt örökségekben is leggazdagabb település Észak-Magyarországon. Az ókorig visszanyúló bortermelés mellett évszázadokon át a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja volt, ahol a 16. században az elsők között épült híd a Tiszán. 1856-ban már a kor csúcstechnikáját képviselő kecses vashíd állt itt, ami mai, jóval egyszerűbb formáját a II. világháború utáni újjáépítés során nyerte el.
Tokaj, Rákóci út
A város történelmi központján átkanyargó Rákóczi út, ma már sétálóutcaként vezeti végig a látogatókat a kitűnű állapotban megőrzött, több száz éves épületek között. Itt található többek közt a város polgármesteri hivatala, a neoromán stílusú Jézus Szíve-templom, és a ma is eredeti funkciója szerint használt Rákóczi-pince, amelynek a legendák szerint több kilométeres labirintusában a fejedelem elrejtőzött az üldözői elől.
A városközpont déli részén, a Tisza-híddal szemben visz fel a lépcsősor a Finánc-dombi kilátóba, ahonnan a Tisza és a Bodrog összefolyása közti tájat - a város közelsége ellenére - épületek látványa nélkül tekinthetjük át. Ezzel szemben a városközponttól északra található a kulturális élet központja, a néhány éve elkészült Fesztiválkatlan, ahol a nyári főszezonban szinte minden estére jut egy-egy színházi előadás vagy koncert.
Tokaj a vasútállomás fölé érő domboldalról
A városhoz közeli vasútállomáson napi 20-30 járat áll meg, köztük kétóránként a Budapestről Miskolcon és Debrecenen át Budapestre közlekedő kör-intercity járatok is.
Hajókirándulás
Sétahajó indul a városi kikötőből
A hegyi és városi látnivalók után egy egészen különleges nézőpont is várja a hosszú gyaloglásra kevésbé nyitott látogatókat: a Tisza és a Bodrog vizén úszó kirándulóhajók. A pezsgő városközponttól percek alatt az ártéri erdők csendjébe repítő hajójáratok jó időben minden nap elindulnak egyórás körútjukra, az üzemeltető honlapján meghirdetett, heti menetrendek szerint.
Alkalmanként egyedi, hosszabb kirándulójáratok is útnak indulnak a közeli Szabolcs földvárához, Sárospatakra, vagy - szakvezetéssel - a bodrogi partifecske-fészkelőhelyekhez is. A 2017-től munkába álló, vadonatúj Nimród katamarán pedig már egész estés vacsorajáratokat is kínál.
Viszzafordulás után, útban Tokaj felé
Zempléni Fesztivál
Ha a természet közelsége, kisebb kulturális felöntésekkel valakinek kevés lenne, augusztus 11. és 19. között igazi pezsgésbe csöppenhet - ráadásul nemcsak Tokajban, hanem a szomszédos városokban is. A 25. alkalommal megrendezett Zempléni Fesztivál ugyanis a műfajokat és a területeket is lazán kapcsolja össze: Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely, Szerencs és több más zempléni települések legszebb műemléki, illetve szabadtéri helyszínein rangos komolyzenei koncertek, színházi , táncos és jazz estek, kirándulások, kiállítások várják a közönséget.
A kedvelt kiránduló koncertekkel a látogatók eljuthatnak eldugott kis falvakba, várakhoz, vadászkastélyokig, Árpád-kori templomokat és más műemlékeket fedezhetnek fel. Az eseményekhez kapcsolódóan a résztvevő települések is megmutathatják hagyományaikat, szokásaikat.
A tokaji programok helyszínei a Paulay Ede Színház, a városi zsinagóga, és természetesen a Fesztiválkatlan, de számos koncert, kiállítás és túra vár Tarcalon és Bodrogkeresztúron is. Bővebb információk: zemplenifesztival.hu/helyszinek
Kapcsolódó cikkeink:
Hajóval a partifecskék nyomában
Itt a tiszavirág-rajzás
