Május végén a Gellért-hegy lábánál található Budai Arborétum alsó kertje nyitott meg először, mától pedig már a Felső-kert is látogatható. Ennek apropóján összeszedtünk pár érdekességet a hangulatos parkról és annak különleges lakóiról.
Amikor a 19. század második felében a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet a mai Budai Arborétum területére költözött, a Gellért-hegy szoknyáján még szőlőültetvények voltak.
Akkoriban dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa által alapított iskola még főként vincellérképző iskola volt. A filoxéravész azonban itt is kipusztította a szőlőket, és azokat később már nem telepítették újra, így az intézmény is áttért a kertészképzésre.
A kert fáinak telepítését a 19. század végén kezdték meg, némelyik, még ma is látható egyed, például a páfrányfenyő, a tiszafa vagy a gyönyörű kocsányos tölgy 100 évesnél is idősebb.
Tudtad, hogy…?
1. A Budai Arborétum az ország egyik fajokban leggazdagabb arborétuma; csaknem 2000 fás szárú dísznövényfajt és fajtát, több száz hagymás virágot és 250 egyéb dísznövényt láthatunk itt.
2. A kertben él az ország feltehetően legidősebb perzsa varázsfája, amely több mint 120 éves. Szép nevét pedig a vöröses, narancsos őszi lombszínéről kapta. A fa 2. világháborúban megsérült, emiatt többtörzsűvé fejlődött.
3. Az ember alkotta építményeknek köszönhetően a kert két pontján is igen kedvező feltételeket találnak a mediterrán és a szubtrópusi növények. Az egyik ilyen fagymentes védett zug, az egyetem szocreál épületeinek ölelésében található, a másik pedig az Alsó- és a Felső-kertet elválasztó támfal közelében. A főbejárat közelében, az egyetem K épületének szélénél kapott helyet a „mediterrán sarok”, ahol például két hatalmas kínai kenderpálma és egy örökzöld liliomfa is él, amelyek a falak védelmében a hideg teleket is át tudják vészelni.
4. Az arborétumban láthatunk egy óriási kínai mamutfenyőt is, ami egy különleges, ősi faj, amelyről sokáig azt hitték, a dinoszauruszokkal együtt eltűnt. Mígnem aztán 1941-ben rátaláltak számos élő példányra, korábban ugyanis csak kövületekből ismerték. Ősszel miatta is érdemes kijönni ide, ugyanis lombhullató fa, és gyönyörű rézvörös színbe öltözik, mielőtt lehullnak a levelei.
5. Virágzás idején nagyon szépek a park júdásfái. A faj különlegessége, hogy élénk rózsaszín virágai meglehetősen szokatlan helyeken, közvetlenül a törzsön és az ágakon fejlődnek. Úgy tartják, a fa onnan kapta a nevét, hogy Júdás, miután elárulta Jézust, egy ilyen fára akasztotta fel magát. A fa virágai Krisztus vérét szimbolizálják, a lapos magvak pedig a Jézus elárulásáért kapott ezüstpénzeket.
Ezen a héten már az arborétum alsó és felső kertje is megnyitott, és mindkét kapun be lehet menni. Az arborétum nyitvatartási időben, 8 és 18 óra között látogatható, viszont a Felső-Kert hétvégén zárva van, akkor csak az Alsó-kert látogatható.
További aktuális információkat itt találtok.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
