Tátika, Szársomlyó, Prédikálószék, hogy csak hármat említsünk azon hegycsúcsok közül, amelyek kiváló úti célok lehetnek, ha remek túrákra és gyönyörű panorámára vágysz. A kirándulás előtt azt is megtudhatod, hogy milyen útvonalat érdemes választanod, és milyen látnivalók vannak a környéken.
1. Eszkála-tető - Upponyi-hegység
Az Upponyi-hegység alighanem az ország egyik legkevésbé ismert tája, pedig látnivaló akad itt bőven. Itt van például a lélegzetelállítóan szép Upponyi-szoros, hazánk egyik leglátványosabb szurdokszerű völgyszakasza, valamint a völgy folytatásában kialakított Lázbérci- víztározó.
Túraajánlat:
Ha felülről is szeretnénk megcsodálni az Uppony és Dédestapolcsány között található Lázbérci Tájvédelmi Körzetet, érdemes felmenni az Uppony mellett magasodó, 365 méter magas Eszkála-tetőre. Az út meglehetősen meredek felfelé, de megéri a fáradalmakat, mert a kilátás tényleg pazar.
Fotó: Tóth Judit
2. Óház-tető - Kőszegi-hegység
A 609 méter magas Óház-tetőn épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században Kőszeg első vára, Castrum Kwszug, melyről valószínűleg később a város is kapta a nevét. A XIV. században aztán, az Alsóvár (Jurisics-vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A vár helyén később több kilátó is épült, a jelenlegi toronyvár-kilátót 1996-ban adták át. A kilátás gyönyörű, előttünk Kőszeg városa, délre Szombathely, keletre a síkságból kiemelkedő tanúhegyek, a Ság és a Somló, nyugatra Ausztria, de tiszta időben még a pozsonyi vár tornyai is idelátszanak.
Túraajánlat:
Az Óház-tetőt több útvonalon is megközelíthetjük. Kőszegről, a vasútállomástól, oda-vissza 12,5 km az út, Velemből kicsit több mint 5 km az út a kilátóig, de akinek ez sok, a Kincs-pihenőnél hagyva az autót, 25 perc alatt feljuthat. Az Óház-tetőről a kék jelzésen haladva, a Stájerházak, Hörmann-forrás útvonalon juthatunk el a Kőszegi-hegység legmagasabb pontjához, az Írott-kőhöz.
Fotó: Írottkő Natúrpark
3. Tátika - Keszthelyi-hegység
A Keszthelyi-hegység bazaltvidékéhez tartozó Tátika a Balaton-felvidéki testvéreihez hasonló bazaltsapkás tanúhegy, melynek fennsíkjából kiemelkedő 413 méteres csúcson áll Tátika várának romja. Már 1248-ban állt itt egy vár, melynek tulajdonosa a Tátika nemzetség volt. Később a vár átkerült a veszprémi püspökhöz, majd hol királyi birtok volt, hol valamelyik nemesi család uralta. Az egyre jelentéktelenebbé váló vár sorsa a török időkben pecsételődött meg, 1592-ben már romként írnak róla. A vár régészeti feltárása és helyreállítása évek óta folyik, így egyre több részlet derül ki a Tátika múltjáról.
Túraajánlat:
A várhoz egy meredek ösvény vezet fel, ami egy védett ősbükkösön is átvezet. A fennsík pereméről szép kilátásban gyönyörködhetünk, rálátunk a nem túl távoli Rezi várra és a zalaszántói Sztupára is. A 24 méter átmérőjű, 30 méter magas sztupa egy dél-koreai szerzetes kezdeményezésére épült fel, és 1993-ban maga a XIV. Dalai Láma avatta fel.
A Tátika közelében egy földtani érdekességet is találhatunk, a Kovácsi-hegy bazaltfolyosóját. A 20-30 méter széles, 5-7 méter mély, szurdokszerű folyosó európai ritkaság.
Fotó: Fehér Csaba (BfNP)
4. Szársomlyó - Villányi-hegység
A Villányi-hegység legmagasabb tömbje a 442 méter magas Szársomlyó. A nevében is utal küllemére, a „szár” régen azt is jelentette kopasz. A hegyet ördög szántotta hegynek is nevezték, a kopár mészkőfelszínen kialakult jellegzetes karsztos oldódásos formák, a karrok miatt. A nyugat-kelet irányú hegygerinc északi és déli oldalán eltérő mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. A hegy, különösen szubmediterrán lejtői tele vannak ritkaságokkal. A hegyen 75 védett növényfaj él, ebből néhány faj, például a magyar kikerics, csak itt fordul elő. A kis virág nem vár sokáig a tavaszra, már februárban tömegesen lepi el a hegy lejtőit.
Túraajánlat:
A fokozottan védett hegyet egész évben lehet látogatni, de csak a Duna-Dráva Nemzeti Park szakvezetéses túráin, melyek a hét öt napján indulnak.
A Szársomlyó mészkövét már a római korban is kitermelték, de iparszerű bányászata a XX. században indult meg. Egy egykori bányakatlanban különleges szabadtéri kiállítást is megnézhetünk, a Nagyharsányi szoborpark alkotásait ne hagyjuk ki, ha erre járunk.
Fotó: Komlós Attila (DDNP)
5. Prédikálószék - Visegrádi-hegység
A Keserűs-hegy 639 méter magas csúcsa a Visegrádi-hegység legjobb kilátópontja, ahonnan az ország egyik legszebb panorámája, a Dunakanyar tárul elénk. Előtérben a Szent-Mihány hegy, lábánál Zebegény és Nagymaros, vele szemben Visegrád, a Fellegvárral, a távolban a Börzsöny hegyei, és a Vác mellett magasodó Naszály is látszik.
A csúcsra több irányból is feljuthatunk. Ha Dömösről közelítjük meg, készüljünk fel egy meredek kaptatóra, 2 km alatt közel 500 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk. A nehézségeket viszont ellensúlyozza a vadregényes táj, és a Vadálló-kövek különös sziklaalakzatainak látványa. A sziklák korábbi vulkáni működések nyomait őrzik, és a külső erők hatására nyerték el mai alakjukat. A víz, a szél, a fagy munkájának a különböző kőzetek eltérő módon tudtak ellenállni, a puhább tufás kőzetek gyorsan pusztultak, míg a keményebb vulkáni kőzetek ellenállóbbak voltak, így fokozatosan kipreparálódtak környezetükből. A 8-15 méter magas sziklaformák természetesen nevet is kaptak, láthatjuk itt például „Attila sisakos fejét”, a Fordított felkiáltójelet” és a „Szélestornyot” is.
Túraajánlat:
A Prédikálószékre Dobogókő felől is eljuthatunk, a kék jelzést, majd a piros háromszöget követve, vagy akár egy szép túrává összefűzve, Dömösről indulva, a Prédikálószék érintésével egészen Dobogőkőig túrázhatunk.
Fotó: Tóth Judit
Kapcsolódó cikkek:
5 hegy, ami megér egy kis szuszogást - I. rész
