Békés megyében hajdan több mint kétszáz kastély és kúria állt, ma már ezeknek sajnos csak egy része van meg. Van olyan, ami ma már más funkciót tölt be, némelyik szépen felújítva kiállításokkal várja a látogatókat, és olyan is, ami romjaiban is népszerű látnivaló.
Következzen most öt kastély, Szarvastól Lőkösházáig, amit érdemes felkeresni, ha a megyében járunk. Ezek az épületek ma is különleges látnivalónak számítanak, még akkor is, ha egyiket-másikat csak kívülről tudjuk megnézni.
Bolza-kastély – Szarvas
Ha valaki Budapest felől érkezik Szarvasra, a város határához érve az első, ami megragadja a tekintetét, az a Holt-Körös a partján álló szépséges Bolza-kastély. (Zárójelben azért tegyük hozzá, hogy most a holtág túlpartján, a kastéllyal szemben egy modern és csupaüveg irodaépület épül, ami – mondjuk úgy – alaposan megváltoztatja az eddigi összképet.)
A gyönyörű kastély építtetője gróf Bolza Pál volt, aki a város határában álló arborétumot is alapította. A kastély építésének pontos dátumát nem tudni, valószínű, hogy már az 1810-es-20-as években állt itt egy szerényebb ház, amit a későbbi évtizedekben bővítettek ki. A kastély előtti lépcsőn a capitoliumi farkas szobra áll, amely a család olasz származására utal. Sajnos az épületet csak kívülről lehet megnézni, de úgy mindenképpen érdemes hosszabban is megcsodálni.
Egyébként, ha visszarepülnénk az időben, egy másik kastélyt is találnánk a parton. Bolza Pál fivérének, Gézának a kastélya a híd túloldalán állt. A leromlott állapotú kastélyt 1965-ben lebontották, helyét ma a főiskola kevésbé tetszetős kockaépülete foglalja el.
További információk: korostourist.hu
Csáky-Bolza-kastély – Szarvas
A város másik szép kastélyépülete az Anna-ligetben áll, és több elnevezésével is találkozhatunk, Csáky-kastélyként vagy Csáky-Benz-kastélyként is emlegetik.
A park múltjában itt is a Bolza családod kell keresnünk, amelynek első képviselője Bolza Péter gróf volt, aki a 18. század végén vette feleségül a Szarvas környéki birtokok egyik örökösét.
Az Anna-liget Batthyány Anna grófnőről kapta a nevét, aki férjével, Bolza Józseffel hozta létre a parkot a 19. század első felében. Később unokájuk, Bolza Anna, és férje, Csáky Albin gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter építették fel a ma is látható kastélyt, amely most a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjának ad otthont.
Az Anna-ligetben álló Csáky-Bolza-kastély, mely ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak ad otthont
A kastélyt csak kívülről tudjuk megnézni, nem látogatható, körülötte minden más azonban igen. Az Anna-ligetben 2-3 órát biztos el lehet tölteni, ugyanis itt találjuk a Körösvölgyi Állatparkot, illetve a látogatóközpontot, van játszótér és büfé is, szóval minden adott egy jó kis családi programhoz.
A park sok látnivalója mellett érdemes a fákra is figyelni, ugyanis több gyönyörű, idős példány is utunkba akad a séta során. Például két idős kocsányos tölgy, amelyek még a szabályozások előtti időkben a folyót kísérő keményfás ligeterdő részei voltak, de van egy idős platán és egy szép virginai boróka, amelyek az első telepítésekből maradtak meg.
További információk: kmnp.hu
Pósteleki kastély – Békéscsaba
Békéscsaba és Gyula között található a Pósteleki Szabadidőpark, amelynek közepén egy hajdan pazar kastély romjai állnak. Az 1909-ben elkészült Széchenyi-Wenckheim-kastélynak azonban ma már csak az oldalfalai vannak meg, és táblák figyelmeztetik a kirándulókat, hogy a romok közé tilos és életveszélyes bemenni.
A neobarokk kastély a szabadkígyósi Wenkcheim Frigyes gróf és felesége Wenckheim Krisztina nászajándéka volt lányuknak, Krisztinának és vejüknek, Széchenyi Antalnak. A pár 1909-ben négy gyermekével költözött be a háromszintes kastélyba, amelynek 72 helyisége volt, és kiépítették benne a gáz- és villanyvilágítást és a vízvezeték-hálózatot is.
A kastélyhoz egy 15 hektáros park tartozott, az épület előtt franciakertet alakítottak ki szökőkúttal, a mögötte kialakított csónakázótó ma is megvan, és a kastély közelében található szabadtéri fürdőmedencét is meg lehet még találni.
A ház úrnője a rózsák nagy rajongója volt, és a harmincas évekre pompázatos rózsakertet alakított ki, melyben 600 fajta rózsa mintegy negyvenezer töve virágzott. Igazi mesebeli kert lehetett, ennek emléke azonban ma már sajnos csak a régi fotókon látható, például a kastély körül kialakított Széchenyi-Wenckheim tanösvény tábláin.
A 2. világháború után a használható építőanyagok jó részét a környékbeli lakosság elhordta, de ennek ellenére még a hatvanas években is viszonylag jó állapotban volt az épület. Hogy ma már ez nem mondható el róla, annak egyik oka lehet egy állítólagos 1983-as munkásőrségi gyakorlat, mely során az épület egy részét felrobbantották. A kastély azonban még így, a teljes összeomlás szélén is őrzi egykori szépségét és méltóságát.
A háború alatt és után a kastélypark is jelentős károkat szenvedett, ennek ellenére még ma is számos különleges és matuzsálemi korú fát találhatunk itt. A törökmögyorók, a kaukázusi jegenyefenyő, a duglászfenyő vagy a vérbükk mellett itt él a megye legidősebb vasfája is, melynek törzskerülete 3,5 méter.
További információk: postelek.com, visitgyula.comvisitgyula.com, visitbekescsaba.com
Alább pedig egy kerékpártúra, amely érinti a pósteleki és a következő, gyulavári kastélyt is.
Gyulavári kastély – Gyula
Ha Gyula és kastély, akkor mindenkinek a város központjában álló, remek kiállítással rendelkező Almásy-kastély jut eszébe. De Gyulán van egy másik, kisebb kastély, a Gyulához tartozó Gyulaváriban álló Wenckheim-Almásy-Pongrácz-kastély, amelyben ma látogatóközpont működik.
Korabeli térképek alapján látszik, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el, építésének idejét azonban nem lehet pontosan tudni, csak azt, hogy az épület az 1800-as évek közepén már állt.
A birtok tulajdonosai igen sűrűn váltották egymást, volt többek között az Andrássy, az Almásy, illetve a Pongrácz család tulajdonában is. Aztán 1945-től következett a „klasszikus” kastély-sors, az épület téeszközpont lett, a kastélypark jelentős részét pedig beépítették.
A 90-es évektől az épület üresen állt, majd 2004-ben megvásárolta azt a Körös-Maros Alapítvány, és kialakítottak itt egy látogatóközpontot, amelynek célja, hogy bemutassa a Dél-Alföld kulturális, néprajzi és természeti értékeit. És ebbe nagyon sok téma belefér, a Dél-Alföldön élő nemzetiségek bemutatásától, a környék helytörténetétől és a Wenckheim-Almásy család történetétől kezdve az itt található gombákon és nagyvadakon át a környék egyik kiugrási lehetőségének számító biogazdálkodásig.
További információk: gyulavárikastély.hu
Vásárhelyi-Bréda-kastély – Lőkösháza
A klasszicista stílusú, 1806 körül épült kastély építtetője kézdy-Vásárhelyi János Arad-Csanád vármegye alispánja volt, aki – ahogy azt sok helyen olvashatjuk – a kastélyt valószínűleg anyósa tiszteletére építtette.
A négytimpanonos, toszkán oszlopos kastély a mediterrán villák hangulatát idézi, és szinte pontos mása a Vicenza mellett található 1554-ben Andrea Palladio által tervezett Villa Caprának. Az épület utolsó tulajdonosa gróf Bréda Viktor volt, aki 1938-ban itt halt meg.
A kastélyt 1948-ban államosították, ezután hányattatott évtizedek következtek. Használták laktanyaként, magtárként, működött benne üzemi konyha és téeszközpont, és egy ízben a tetőszerkezet is leégett.
A 80-as évekre a kastély a pusztulás szélén állt, de az utolsó pillanatban sikerült megmenteni, és a 2009-től 2013-ig tartó felújítás során teljesen újjávarázsolták. Falai között ma látogatóközpont működik, esténként pedig a kastély homlokzatára vetített, 3D-s, kültéri fényfestéssel kápráztatják el a látogatókat.
További információk: bredakastely.hu
